Mi magunk vagyunk a legjobb minőségbiztosítás
Alig egy év múlva Magyarország is tagja lesz az Európai Uniónak. Ruszkabányai György EU-szakértőt arról kérdeztük, mi a vállalkozók legfontosabb teendője a belépésig hátra lévő időszakban.
- Hogyan készüljenek fel a vállalkozók az EU-csatlakozásra, mit tehetnek még az elkövetkezendő egy év alatt? - Vállalkozóink megalakulása óta készülnek az Európai Unióra. Bármit gyártanak, szolgáltatnak bármely területen, ha áttételesen is, de kapcsolódnak az unióhoz, mert a termékek nagy része direkt, vagy beépítve ott köt ki, s ez egyfajta felkészülés is. Változtatni kell azonban a gondolkodásmódon, a mentalitáson, s a vállalkozói erkölcs is az unióstól eltérő normát követ, amellyel nehéz egy túlbürokratizált, agyonszabályozott gazdaság logikájához igazodni. Az EU-s vállalkozók épp úgy nem ismernek részleteiben minden szabályzatot, mint mi, de a letisztult erkölcsi követelményrendszert igen. Leegyszerűsítve: a józan paraszti ész legtöbbször megadja a választ a kérdésre, mit tenne hasonló helyzetben egy uniós vállalkozó. Például: megéri-e egy környezetszennyező technológiát, olcsó gépet megvennem, ami árt az alkalmazottaknak, rövid távon hasznot hoz, de leblokkolom vele a vállalkozásomat? Skizofrén észjárásra vall, hogy vásárlóként kifogástalan árut, szolgáltatást várok el, ám eladóként nem kínálom ugyanezt. Tehát önmagunk tudata a legjobb ellenőrzés, a legjobb minőségbiztosítás. Régen rossz, ha az EU-ban igen szigorú fogyasztóvédelmen keresztül találjuk szemben magunkat a minőségi elvárásokkal. Az uniós jogszabályok logikusak, bár nagyon bürokratikusak, pont azért, hogy a logika ne sérüljön. Vannak szabványok, de ezek nem kötelezőek, inkább "szokványok". Pl. az egyenes uborkát könnyebben és drágábban tudom eladni, hát azt termelek. Lassan, de biztosan átvesszük a vásárlói szokásokat is: Hazatérve a bevásárlóközpontból, rájövünk, csak a felét akartuk megvenni mindannak, amit elhoztunk, de olyan kívánatos, illatos stb. volt, hogy nem tudtunk ellenállni. A vállalkozásunkat, termékünket, szolgáltatásunkat ugyanígy kell széppé, vonzóvá tenni. Ehhez a fogyasztói igények, szokások, a marketingfogások ismerete szükséges. Oda kell figyelni a részletekre, például magunk, alkalmazottaink és vállalkozásunk megjelenésére, megjelenítésére. - Mit tud tenni a kamara, hogy segítse a felkészülésüket, módosul-e a kamara szerepe a belépés után? - A legnagyobb baj, hogy a magyar vállalkozóknak nincs veszélyérzete. Nem épült bele a tudatukba, hogy vagy a tönkremenő 50 %-ban lesznek benne, vagy fejlődő pályára állnak. A napi 14-16 óra munka után nem akarnak, nem tudnak ezen gondolkodni. Nem jut el hozzájuk az információ, csapdában vannak. A kamara számtalan módon próbál segíteni nekik, például a szakértői révén, vagy a különböző szolgáltatásokkal, tájékoztatókkal. Jelenleg az érdekképviseleti munka az eseményeket követi. Ha látjuk, hogy valamely szabályozás hátrányos tagjaink számára, azon munkálkodunk, hogy megváltoztassák. Azt kell elérni, hogy elébe menjünk a történéseknek. Mi nyújtsunk be javaslatokat, ne utólag szóljunk, hogy valami nem jó, azaz folyamatos gondolkodásra van szükség. -lya
|