A Tanszék mintegy 20 - 40 szakdolgozati témát ír ki évente minden márciusban a szervezési, ill. a települési tárgyak tekintetében. A témák nem azonosak a címmel, ami azt jelenti, hogy a témán belül a pontos címmel, alcímmel szűkíthető, bővíthető, ill. specifikálható a dolgozat pontos témája. Mindez szükségtelenné teszi az egyéni szakdolgozati témák engedélyezése iránti benyújtandó kérelmeket. Az egyes szervezési témákra általában minden tagozaton két fő jelentkezését fogadjuk el, a települési témákban pedig ugyanazon téma esetében ugyanazon településre vagy régióra csak egy fő jelentkezhet. Ez azt jelenti, hogy pl. Sopron település-egészségügyi feladatait csak egy fő vállalhatja, de Sopron hulladékgazdálkodásáról már írhat valaki más is (jóllehet a hulladékgazdálkodás a település-egészségügy egyik területe) annak ellenére, hogy mindkét téma a települési infrastruktúra értékelését képviseli.
Ki lesz a konzulensem?
A Tanszéken évről-évre a végzős hallgatók mintegy 40 %-a ír szakdolgozatot, ami több mint 300 hallgatót is jelenthet. A Tanszék főállású oktatói viszont fejenként maximum 20 szakdolgozat konzultációját láthatják el, ami 100 hallgatót jelent. Hogy a külsős konzultációk esetén előírt, belső, tanszéki opponens kijelölését elkerüljük, a Tanszék a szerződéses és külsős oktatókat is bevonta a kari záróvizsga bizottságba. Ezért számos hallgatónak külsős szakember lesz a konzulense, aki a záróvizsgán a kérdéseket is jogosult feltenni neki, s tanszéki konzulensnek tekinthető. Az ilyen külsős konzulensek mindannyian elismert szakértői a számukra kiszignált szakdolgozati témáknak és lelkiismeretes konzultációt nyújtanak a hallgatóknak. Mindez azt is jelenti, hogy a konzulens a hallgatók számára nem választható szabadon. Ha egy hallgató egy főállású, vagy a kari záróvizsga bizottság tagjai között szereplő szerződéses, külsős oktatóval egyeztetve mindenképpen ragaszkodik egy oktató konzultációjához, akkor ezt írásban kell megindokolnia a tanszékvezetőhöz benyújtott kérelemben, amelyet az illető oktató kolléga ellenjegyez, a konzulens-választás elfogadását így igazolva.
Miből készüljek záróvizsgára?
A záróvizsgán egyrészt minden részletre kitérő tájékozottsággal kell rendelkezni a szakdolgozat tartalmából, másrészt az ú.n. fedőtárgyként megnevezett, a szakdolgozat témájához kapcsolódó tantárgy teljes tananyagát át kell ismételni, fel kell frissíteni.
Hogyan zajlik a záróvizsga? A záróvizsga előtt egy hónappal a hallgató megkapja a konzulense által megfogalmazott írásbeli bírálatot a szakdolgozatáról, a megajánlott érdemjeggyel. A záróvizsga-bizottság háromtagú: az elnök, a jelölt konzulense és egy harmadik oktató, ill. óraadó. A záróvizsgán melynek időpontjáról a Tanulmányi Hivatal értesíti a jelöltet a jelölt szóban megvédi szakdolgozatát, ami a szakdolgozat témájában feltett kérdésekre adott válaszból áll. A kérdést a jelölt a konzulensi véleményben írásban is megkaphatja a konzulensétől. Ezen kívül, bármilyen, a szakdolgozat tartalmát érintő kérdésre tudnia kell válaszolni, hiszen a bizottság azt ellenőrzi, hogy a jelölt valóban önállóan készítette el szakdolgozatát, ill. mennyiben volt képes a konzulens által a bírálatban megfogalmazott hiányosságok korrigálására. A bizottság a szakdolgozat védésével kapcsolatos jegy mellett feltesz néhány ú.n. tantárgyi kérdést annak a tantárgynak az anyagából, amely leginkább kapcsolható a szakdolgozat témájához. A tantárgyi kérdésekhez nincsen tételsor, a jelölt az egész tantárgy anyagából felkészül a záróvizsgára. Ez a tantárgy a szakdolgozathoz kapcsolható, ú.n. fedőtárgy. Ha az írásos konzulensi véleményben a fedőtárgy megnevezése nem szerepel, a jelölt kérdezzen rá konzulensénél, hogy melyik tárgyból készüljön fel. A tantárgyi kérdésre adott válaszok és a szakdolgozat védésére adott érdemjegy együttese adja a záróvizsga eredményét.
Kinél fogok vizsgázni?
A hallgató nem kötheti ki, hogy csak annál az oktatónál vizsgázik, aki neki az adott tárgyat tanította. A Tanszék csak a vizsganapot köteles megadni, a vizsgáztató személyének megnevezése ha erre sor kerül csak plusz információ. A vizsgáztatót ugyanis előre nem látható akadályoztatás (elfoglaltság, betegség) miatt helyettesíteni lehet és kell.
Miből áll a Környezetpolitika szigorlat?
Ezen a szigorlaton három félév anyagát kéri számon a Tanszék kizárólag szóbeli vizsga formájában. Ezek: Településtan (Közigazgatási urbanisztika I.), Települési infrastruktúra és irányítás (Közigazgatási urbanisztika II.) és Környezetpolitika (Közigazgatási urbanisztika III.). A hallgató húz egy tételt, amelyen három, az egyes tantárgyak témakörébe tartozó kérdés szerepel. Ezekre hallgatónként 15-20 perc felkészülési (vázlat írási) idő biztosított természetesen a segédeszközök használata tiltott. A szigorlati érdemjegy a három tantárgyi kérdésre kapott érdemjegy átlagát tükrözi. Amennyiben a hallgató a három közül valamelyik kérdésre nem tudja a választ, a tételt vissza kell adnia, és utóvizsgát kell tennie, mert a szigorlaton egy tárgy témaköréből nyújtott elégtelen felelet az egész szigorlat érdemjegyét meg kell, hogy határozza.
Mikor lehet beíratni az indexbe az írásbeli vizsga érdemjegyét?
Egyrészt akkor, amikor a vizsgáztató tanár ezt lehetővé teszi, másrészt általában csak olyan vizsganapokon, amikor a hallgató gépi úton bejelentkezett vizsgára. Erre azért van szükség, mert a vizsgajegyek három helyen kerülnek rögzítésre: a hallgató indexében, a vizsgalapon és a gépi rendszerben. A gépi rendszerbe s ezen át a Tanulmányi Hivatalba csak annak a hallgatónak a jegyét tudja a tanszéki adminisztrátor bevinni, aki ezt megelőzően gépi úton regisztráltatta magát a rendszerben az adott vizsganapra és neve szerepel az adott nap tantárgyi vizsgalapján. (Ezért pl. a vizsgalapra kézzel, utólag feliratkozott hallgatók jegyét nem lehet bevinni a rendszerbe. Így hiába szerepel a jegyük az indexben, a Tanulmányi Hivatalban csak a hármas bizonylatot /vizsgalap, index, rendszer/ fogadják el érvényes vizsgajegyként.)
Kötelező-e az előadásokra eljárni?
Az előadásokon nem kötelező megjelenni, de azt minden hallgatónak tudnia kell, hogy az előadásokon elhangzott tananyag mindig része a vizsgaanyagnak, és soha nem teljesen azonos a tankönyvben, ill. a jegyzetben foglalt tananyaggal. Ezért, az előadásokon tanácsos jegyzetelni és a jegyzetek anyagát a vizsgára elsajátítani.
Beleszámít-e a szemináriumokon nyújtott teljesítmény a vizsgajegybe?
Ez a szemináriumvezető oktató által alkalmazott módszertől függ. Ha pl. a szemeszter végén pontszámokkal operáló írásbeli vizsgára kerül sor, akkor a szemináriumon szintén pontszámokkal értékelhető évközi munka (kiselőadás tartása, házi dolgozat készítése, zárthelyi, vagy röpdolgozat eredménye) az írásbeli vizsgán egy bizonyos minimum küszöb (50 % = elégséges szint) elérése fölött beleszámíthat és javíthat az írásbeli vizsga eredményén. A fenti módszert a Települési infrastruktúra és irányítás c. tantárgy oktatása során alkalmazza a Tanszék a nappali tagozatos hallgatók szemináriumi csoportjaiban. A szemináriumon a szemináriumvezető oktató által meghatározott teljesítményszint négyes (4) vagy jeles (5) minősítés esetén jegymegajánlást von maga után, ami szükségtelenné teszi az írásbeli vizsgán való részvételt. de a jegybeírás lehetővé tétele érdekében a hallgatónak ilyen esetben is be kell jelentkeznie gépi úton vizsgára!
Az utóvizsga szóbeli, vagy írásbeli?
Az utóvizsgák a Tanszéken általában mindig szóbeli vizsgák, ami azt jelenti, hogy a hallgató tételt húz az illető tárgyból.
Utóvizsgára csak az utóvizsga időszakban lehet bejelentkezni?
Utóvizsgára a rendes vizsgaidőszak alatt is be lehet jelentkezni az adott évfolyam számára az adott tantárgyból kiírt vizsganapra amennyiben ott van férőhely. Utóvizsga időszak az 1. félév végén február első hete, a 2. félévet követően pedig a szeptemberi első tanítási hét.
Melyik tanár a legszigorúbb, vagy kinél lehet legkönnyebben levizsgázni?
Kérdezze meg a felsőbb évfolyamok hallgatóitól.
Hogyan kell kiejteni Ehleiter tanár úr nevét?
Élejter.
Egyéb kérdésekre a választ a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban lehet megtalálni.
A Tanszékre címzett egyéb kérdéseket itt adja meg!