A KÖZIGAZGATÁS-SZERVEZÉSI (VEZETÉSI) SZAKDOLGOZATI TÉMÁK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
A szakdolgozat írója a kiválasztott témát alapvetően a Tanszék profiljához igazodóan szervezési, ill. vezetési szemszögből dolgozza fel. Ami azt jelenti, hogy az államigazgatási jogi megközelítést csak a téma által kívánt mértékben ajánlatos alkalmazni.
Kívánatos, hogy az általános menedzsment kérdésekben a hallgató legyen tekintettel a Főiskola közigazgatási profiljára, ami azt jelenti, hogy a vállalati menedzsment témakörök esetében azok lehetséges közigazgatási aspektusainak mindenképpen szerepelniük kell a dolgozatban.
Szervezési - vezetési témakörben alapvetően három típusú dolgozat készíthető:
1. Leíró jellegű, amely a választott téma, vagy szervezet szakirodalmilag megalapozott bemutatásra vállalkozik.
2. Gyakorlati jellegű, amely során a témához kapcsolódó helyszínt, szervezetet kell választani. Ez lehetővé teszi a téma minta-jellegű feldolgozását.
3. Elméleti jellegű, amely valamely tudományos, szakmai probléma bemutatására irányul. Az ilyen típusú dolgozat alapvetően a kapcsolódó szakirodalom igényes feldolgozását feltételezi, tudományosan elfogadott nézetek rendszerezésére vállalkozik.
A dolgozat értékelésének tartalmi szempontjai:
1. Szakirodalmi megalapozottság, amely döntő befolyással bír a dolgozat érdemjegyére. (Kis számú szakirodalom alapján nehéz jó minősítésű dolgozatot készíteni.) Alapvető követelmény, a magyar nyelvű szakirodalom széles körű ismerete. Nyelvismeret esetén növeli a szakirodalmi megalapozottság értékelését, ha a jelölt idegen nyelvről általa fordított szakirodalmat is képes felhasználni.
2. Szerkesztés. A jelöltnek képesnek kell lennie a téma szakmai anyagát logikus gondolati egységbe rendezni. Fontos szerkesztési elv, a lényeges és kevésbé fontos témakörök megfelelő terjedelmű kialakítása. Célszerű a jelöltnek már a szerkesztésnél arra gondolnia, hogy a dolgozatának fő téziseit a záróvizsgán is interpretálnia (értelmeznie) kell.
3. Egyéni munkatartalom. A kiírt szakdolgozati témák különféle egyéni munkatartalmat feltételeznek. Ilyenek: a különféle szakmai nézetek összehasonlító elemzése valamelyik szakmai álláspont melletti egyéni állásfoglalás indoklással. Különösen a gyakorlati témáknál ajánlatos felmérések, interjúk készítése, amelyek alkalmasak a dolgozat mondanivalójának alátámasztására, indoklására. Amennyiben a téma lehetővé teszi, célszerű a feltárt problémákra megoldási javaslatot készíteni.
4. A formai követelmények értékelése. Ezeket lásd a módszertani útmutató alaki és formai követelmények címszó alatt fentebb.
A dolgozatírás módszere: javasolható, hogy a jelölt minden kézbevett szakirodalomról készítsen feljegyzést egy kis kartonlapra (cédulázó módszer), melyen a mű címét, szerzőjét, kiadóját, kiadási évét tünteti fel (így később energiát takarít meg a hivatkozási ill. szakirodalmi jegyzék összeállításakor) és jegyezze fel a műből a később felhasználandó részeket. A szakirodalmazás után készítsen egyszerű vázlatot, amely legalább a dolgozat fő fejezetcímeit tartalmazza. A szakirodalmi jegyzék és az egyszerű vázlat elkészítése után célszerű első alkalommal igénybe venni a konzulens segítségét.
Ezt követően javasolható a részletes vázlat elkészítése, amely a fent leírtakon túl alfejezeteket és azok rövid, néhány mondatos tartalmát is tartalmazza. Ez az első olyan dokumentum, amely alapján a konzulens fel tudja mérni a dolgozat tartalmát, s ismét lehetőség adódik korrekcióra. A következő lépés a szakirodalmi céduláknak a részletes vázlathoz rendelése, ami meghatározza, hogy az illető cédulát melyik fejezet részhez lehet felhasználni. Ajánlott egy mintafejezetet bemutatni a konzulensnek, hogy a dolgozat stílusát és szerkezetét illetően tanácsot adhasson. A fenti módszer akkor hatásos, ha ezt a jelölt a téli szorgalmi időszak végéig elkészíti, mivel csak így van lehetősége az utolsó konzultáción kapott szakmai tanácsoknak a dolgozatba való beépítésére.