AZ URBANISZTIKAI SZAKDOLGOZATI TÉMÁK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Mivel a települési témakörök minden esetben (akkor is, ha természetvédelem, környezetvédelem a témájuk) konkrét településekhez, esetleg régióhoz kapcsolódnak, nem hiányozhat a szakdolgozatból az adott település (térség) bemutatása. Ez a fejezet tartalmazza az adott település (térség) földrajzi, történelmi és társadalmi-gazdasági környezetének jellemzését, kitérve arra is, hogy a vizsgált település milyen funkciókkal rendelkezik és milyen települési környezetben helyezkedik el.
A szakdolgozat lényege az adott téma kibontása. Be kell mutatni az adott témát, elemezni, értékelni kell a helyzetet mindezt okadatolni, bizonyítani, ill. igazolni kell. Ebben a munkarészben a legnagyobb jelentősége az irányítási, ellátottsági mutatók képzésének, azok területi értékelésének van. Igen lényeges a jelölt adatkezelése, a megfelelő diagrammok és ábrák kialakítása, azok szakszerű értékelése. Az adatok és a tendenciák értékelésekor nem elegendő, ha azt írja a jelölt, hogy X adat nagyobb, vagy kisebb Y adatnál, hiszen ez a táblázatból, grafikonból közvetlenül is leolvasható. A különbség okait, az azokat kiváltó tényezőket, folyamatokat kell nevesítenie a jelöltnek!
A települési témájú szakdolgozatokban szükséges a helyi önkormányzat (korábban tanács) ill. az illetékes dekoncentrált szakigazgatási szerv adott témával kapcsolatos tevékenységének az értékelése is. Elemezni kell a döntés-előkészítési, forrásbiztosítási és szervezési-irányítási folyamatokat, természetesen olyan mértékben, ahogy ezt a téma megkívánja.
Minden települési folyamat alanya az adott település népessége. Nem kerülhető meg tehát a helyi demográfiai folyamatok elemzése, a népesedési, foglalkozási, korcsoportonkénti adatfeltárás, az adott téma szempontjából értékelve.
Javasolt információgyűjtési forrás az interjúk készítése. Ezeket a jelöltnek nem elég tartalmilag idéznie, hanem értékelnie is kell a választott téma szempontjából. Ugyancsak felhasználható a SWOT analízis, vagyis az adott téma szempontjából erősségnek, gyengeségnek, lehetőségnek és veszélynek számító környezeti tényező felsorolása és értékelése.
A dolgozatnak tartalmaznia kell egy összegző, javaslattevő részt is. Ez a fejezet nem lehet a dolgozatban addig leírtaknak a mechanikus ismétlése, hanem a tapasztalatok összegzését, a következtetések levonását, az adatok szintézisét kell tartalmaznia. Itt kell a jelöltnek elsősorban hangot adnia saját véleményének is.
Végül a dolgozatnak tartalmaznia kell egy rövid befejező részt is, amelyben a jelöltnek arra kell választ adnia, hogy szerinte a bevezetőben megfogalmazott célkitűzéseket milyen mértékben sikerült megvalósítania. Itt kaphatnak helyet az esetleges köszönetnyilvánítások is.
Az igazán sikeres és jó települési szakdolgozat, amelyet az adott település lakói és irányítói érdeklődéssel olvasnának, ill. az adatokat újszerű megvilágításban, feldolgozásban meglátva használható javaslatokat olvasnának ki belőle.
Minden települési, vagy regionális témájú szakdolgozatnak a közigazgatási, település- vagy régióirányítási aspektust kell szem előtt tartania! (Tehát nincsen helye a tisztán vízügyi, biológiai, műszaki, történelmi, szociológiai stb. témák kifejtésének.)
A települési témájú szakdolgozat javasolt szerkezete az alábbi:
Tartalom
Terjedelem %-ban (kb)
Bevezetés, célkitűzés és indoklása
4- 5
Szakmai-elméleti megalapozás
5- 8
Települési, környezeti jellemzők
8-10
A főtéma kibontása, adatfeldolgozás,adatértelmezés, analízis