Változnak az idők. Sokan emlékeznek még azokra az időkre, amikor a nőktől elvárták, hogy odavigyék papucsukat férjüknek, és szerepük a gyermekszülésre és –nevelésre, illetve férjüknek való engedelmeskedésre korlátozódott. Vagy talán nem is változott meg annyira a helyzet, mint gondolnánk?
 

Soha ennyi nő nem töltött be menedzseri vagy politikai pozíciót, mint ma. 2006-ra 32,6 százalékra emelkedett a női menedzserek aránya az Európai Unióban. Az Európai Parlament női képviselőinek aránya pedig az 1979. évi 16,3 százalékról 2009-ben 31 százalékra nőtt. Örülhetünk-e azonban e tényeknek akkor, amikor az Európai Unióban a nők ugyanazért a munkáért átlagosan 17 százalékkal kevesebb fizetést kapnak, mint a férfiak, és élete során minden tizedik személyt ért megaláztatás, munkahelyi vagy egyéb zaklatás?

Férfi–női esélyegyenlőség, egyenlő bérezés ugyanazért a munkáért, megkülönböztetés mentesség: ezek alapvető európai értékek.

Az olyan közösségi programok, mint az 1997-ben elindított Daphne segítenek a gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak minden formájának megelőzésében. A 2006-ban vilniusi (Litvánia) székhellyel létrehozott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete, valamint az Európai Parlament nőjogi szakbizottságának a „piros lapot a kényszerprostitúciónak” elnevezésű kampánya további két olyan intézkedés, amely szolgálja a női-férfi esélyegyenlőség ügyét. De vajon elegendőek-e ezen intézkedések? Esetleg többet kellene-e tenni?

Munka és/vagy család?
 
Az élet- és munkakörülmények javításáért létrehozott európai alapítvány felmérése szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők heti átlag 40, míg az ugyanígy foglalkoztatott férfiak heti átlag 43 órát dolgoznak. De mondhatjuk-e, hogy a férfiak összességében többet dolgoznak, mint a nők, ha azokat a fizetetlen munkaórákat is beleszámoljuk, amelyeket a nők gyermekneveléssel, háztartási munkával, netán idős rokonok ápolásával töltenek? A mai világban pedig, ahol az átlagéletkor egyre nő, és egyre kevesebb gyermek születik, vajon a munka és a családi élet összeegyeztethetősége választható lehetőség csupán vagy jogalkotói kényszer?

A megválasztott új EP-képviselők fogják eldönteni, mit szükséges még tenni Európában számos olyan kérdésben, amely befolyással lehet a munka és a családi élet egyensúlyára, mint például a munkamegosztás, a távmunka, a rugalmas és a „sűrített” munkaidő, a szülési szabadság, valamint a rész- és ideiglenes munkaidő.

Forrás: Európai Parlament
REF : 20090316STO51821

Publikálta Együtt Egymásért Európában, Egyesület

További cikkek a szerzőtől >>> Levél küldése a szerzőnek >>>