Nehéz év elé néznek a kisjövedelmű családok a megkezdődött évben.
Ennek okai a válság általános jelenségein túl a magyar valóság sajátos szolidaritás hiányával is magyarázható.
Kilakoltatások, végrehajtások, nagy mértékű munkanélküliség áldozati keresztmetszete a magyarországon folyó "csicskatartás", nevezzük nevén rabszolgatartás.
Többről van itt szó, mint a szegénység egy megjelenési formájáról.
Szociológiai kutatások évtizedek óta foglalkoznak a társadalmi jelenség vizsgálatával.
Korai lenne összegezni a tanulmányok elszórt eredményeit és következtetéseit, de a társadalomra mért veszélyessége a magyar rabszolgatartásnak egyenlőre nem helyén kezelt.
Civilek fordultak Országbíró Zoltánhoz, vezető parlamenti lobbistához, hogy a közérdek politikus irányítsa a Szociális és Munkaügyi Minisztérium figyelmét a magyar rabszolgatartásra.
A hivatalos parlamenti lobbi részeként Országbíró Zoltán és dr. Kovárik Erzsébet szakállamtitkár a magyar rabszolgaság ellen tervezhető intézkedésekről folytatnak érdemi egyeztetést a szaktárca épületében.
Tavaly felmerült egy négypárti országgyűlési határozat elképzelése az ügy politikai súlyának erősítésére, várhatóan ismét szóba kerül az egyeztetésen az országgyűlési határozat kérdése, előkészítése ahogy a veszélyeztetettek feltérképezése, esetleges VPOP hatáskörök kiértékelése.
|