|
Szijjártó Péter nemes
egyszerűséggel az Alkotmánybíróságra (AB) hivatkozva próbálta igaznak
feltűntetni hazugságát, amikor egy tavaly decemberi rendeletet kifogásol. Az ellenzéki
képviselő arra hivatkozik, hogy az AB már korábban aggályosnak minősítette a
rendelkezést, mert az sértheti a választások tisztaságát. Sereg András az AB
szóvivője a Klubrádiónak elmondta, hogy az Alkotmánybírósághoz egyelőre nem
érkezett beadvány az ellenzéki párttól. Hangsúlyozta, hogy a belügyminiszteri
rendelet tavaly decemberben született, azóta ezzel kapcsolatban nem hoztak
határozatot.
Szijjártó vélekedése, miszerint a
rendelettel az MSZP tetszőlegesen mozgathatná szavazói a két forduló között,
nemcsak álságos – ha ez a lehetőség a szocialista párt számára megvan, akkor
minden más párt számára is ugyanúgy alkalmazható eszköz –, hanem mélységesen
antidemokratikus, de semmibe veszi a választók szabad mozgáshoz való jogát is.
A rendelet lényege, hogy azok a választók,
akik kérvényezik, hogy lakóhelyüktől távol adhassák le szavazataikat, a második
fordulóban visszatérhetnek eredeti lakhelyükre. Ez a régóta hiányzó szabályozás
azt tenné lehetővé, hogy azok, akik valamilyen okból ideiglenesen távol tartózkodnak
a lakcímkártyájukon szereplő címtől, akkor is élhessenek szavazati jogukkal, ha
időközben hazatérnek.
Az ellenzéki képviselő azt
állította egy korábbi megszólalásában arra hivatkozott, hogy az AB korábban már
aggályosnak minősítette ezt a változtatást, de mint kedden megtudtuk, az
alkotmánybírák még csak nem is foglalkoztak a kérdéssel. Szijjártó egy
hazugsággal kívánta nyomatékosítani véleményét, de most az egyik legmagasabb
közjogi testület nevével élt vissza. Ha pedig figyelembe vesszük hogy a taláros
testület feladata az Alkotmány feletti őrködés, akkor azt kell, hogy mondjuk,
hogy Szijjártó az Alkotmányt sértette meg.
A Magyar Köztársaság
Alkotmányának 70. §-ának 1. pontja kimondja: A Magyar Köztársaság területén
lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog,
hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen,
valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Ugyanezen
§ 5. pontja meghatározza azok körét, akiket ki lehet (ki kell) zárni ebből a
jogból, de sehol nem szerepel az alaptörvényben az, hogy bárki korlátozható
lenne szavazati jogában csak azért, mert a szavazás időtartama alatt
megváltoztatja tartózkodási helyét.
Miközben Szijjártó Péter az MSZP
Orbán fóbiájáról beszél, megfeledkezik a Fidesz szabadságfóbiájáról. A Fidesz
mostani felháborodása talán abból adódik, hogy ők ugyanúgy szavazógépnek
tekintik a határon belülieket, mint Mikola tette a hétvégén ugyanezt a határon
túliakkal, vagyis Szijjártó úgy gondolja, hogy szavazáskor senki se tegyen
semmi olyat, ami miatt el kell távolodnia a lakhelyétől. Persze az is lehet,
hogy az ellenzéki párt, csupán előre keresi a kifogásokat az esetleges választási
vereségére.
A Fideszes képviselő másik
kérése, miszerint ha nem kerül visszavonásra az inkriminált rendelkezést, akkor
a BM legkésőbb április 7-én, 19 óráig hozza nyilvánosságra, hogy hányan
kívánnak máshol szavazni. Ezt a „követelést” csak akkor lehet értelmezni, ha
feltételezzük, hogy a Fidesz valóban rendelkezik – már régóta – egy nyolcmilliós
választói jegyzékkel, amelyben a biztos szavazók több mint felének a nevénél
egy „E” betű szerepel, ami az ellenzéki párt szótárában ellenséget jelent.
|
Települések
