Klímaváltozás és mezőgazdaság Magyarországon. Konferencia egy sivatagi királyság részvételével
Az agrárium befolyása a klímaváltozásra megkérdőjelezhetetlen,
hiszen a világ üvegházhatást kiváltó gázkibocsátása a mezőgazdaságból is
származik, mégpedig 13 %-a, ami megegyezik a közlekedés okozta szennyezéssel.A kibocsátások csökkentése kulcsfontosságú,
ami a jól megválasztott agrotechnikával, vízgazdálkodással, és nagy
szén-tartalmú növénykultúrák telepítésével érhető el. Ebben fontos szerep jut
az évelő kultúráknak, valamint az erdőgazdálkodásnak, mint a legnagyobb
karbon-kapacitással rendelkező ágazatnak. A laikusok számára ezek a szakszavak
azt jelentik, sürgős változásra van szükség, ahhoz, hogy unokáink és azok
unokái is élvezzék a Föld áldásait.Ismert
tény, hogy a mezőgazdaság alkalmas nagy mennyiségű szén-dioxid megkötésére,
mely az állati és növényi szövetekben, valamint a talajban raktározódik,
szerves anyag formájában. A megfelelően választotttechnológiákkal az agrártermelés
hozzájárulhat a Föld karbon-mérlegének javításához is. Valamennyi szakember és
a napi hírekből tájékozódó polgár szerint is lépni kell! Ha Magyarország
területét, klímatérképét nézzük, a legsürgetőbb teendők az Alföldön vannak.
Éppen ez motiválta Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának oktatóit,
tudományos munkatársait, hiszen a kar a Dél Alföldön, Hódmezővásárhelyen
működik, ahol az agrároktatás alapjait éppen ennek az intézménynek az elődje
rakta le 1896-ban. Itt valóban közvetlenül lehet tapasztalatot szerezni az
egyre aszályosabb időjárás következményeiről. A szervezők ezért is adták az április 22-én, a Kar épületeiben a
temesvári Bánáti Agrártudományi Egyetemmel közösen megrendezésre kerülő
nemzetközi konferenciának a “Mezőgazdaság és vidék a klímaváltozás és a válság
szorításában” címet. A szervezők előzetes tájékoztatása szerint, a kutatási
eredmények ismertetése, a jövőbeni tervek vázolása, a lehetőségek
feltérképezése, a tapasztalatcsere szándékával rendezendő nagyszabású
nemzetközi konferencia az agrárium valamennyi ágazatát érinti. A
vadgazdálkodástól, a speciális növények termesztéséig előadásokkal készülő magyar
és nagy számú külföldi meghívottak száma száz felett van. Elfogadta a meghívást
például Dr. Ramzi Khalil Sharaiha, a Jordániai Egyetem professzora, aki többek között az ENSZ Fejlesztési Programjának keretén belül az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési
Hivatalával közös projektben kutatta a szárazságtűrő növények termesztési
lehetőségeit. Tapasztalatairól, hazánk területére adaptálható kutatási eredményeiről
tart majd előadást.
A 2010. április 22-én Hódmezővásárhelyen megrendezésre kerülő
konferencia szervezői a téma aktualitása miatt nagyszámú érdeklődőre
számítanak, az elhangzó előadásokat, valamennyi anyagot a Mezőgazdasági Kar
hozzáférhetővé teszi.