Gödöllői Szolgálat Online

Online Magyarország

Települések

Kistérségek

Régiók

Keresések

Befektetőknek, kivitelezőknek (ajánlatok és ajánlatkérések)

Portfólió (cégek, intézmények, civil szervezetek a településen)

Turisztikai vonzerőleltár (látnivalók és rendezvények)

Versenyképesség (települések statisztikai adatbázisa)

TÖOSZ online (az önkormányzati szövetség hírei)



Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013 nyertes pályázatok)

Web-tér menedzser
belépés
regisztrált felhasználóknak

HELYI LAPOK online

HÍRMIX (automatikus gyüjtés)

TEMATIKUS áttekintő

RENDEZVÉNYEK a településeken

kiválasztva:


	Bemutatjuk Beruházás Civil hírek Család Egészségügy / szociális intézmények Egyházak Életmód Építési ügyek Érdekességek Események EU pályázatok Felhívás Felmérések Fiatalok Gyermek és ifjúsági ügyek Hazai sport Helyi önkormányzat Helyi rendeletek Helyi szolgáltatások Helytörténet Hőszolgáltatás Információ Innen-onnan Interjú Intézményfenntartás Irodalom Jegyzet Jótékonyság képviselő-testület Képviselőtestület Kiállítások, konferenciák Kitüntetés Könyvismertető Környezetvédelem Közbiztonság Közérdekű információk Közlekedés Közlekedési információk Kulturális programok Labdarúgás Nemzetiségi ügyek Oktatás Pályázatok Politika, közélet Portré Rendezvény Rendőrségi hírek Sport / fittness / szabadidő Sportrendezvény Szociális ügyek Tudományos hírek Tudósítás Turizmus Vallás

Gödöllői Szolgálat Online

Híreink Kapcsolatok Impresszum

Szent István király ünnepén

Szecsődi Péter atya városunk díszpolgára lett
A hétfő délutáni képviselő-testületi ülésen Szecsődi Péter kanonok plébános vehette át idén Gödöllő város díszpolgári címét. Az esős idő miatt a szabadtéri programok elmaradtak, ezért a Városháza földszinti dísztermében került sor az új kenyér megszentelésére és megáldására.
Az ünnepi képviselő-testületi ülésen dr. Vámos János mondott köszöntőt Szecsődi Péter atya tiszteletére, aki 1992 óta teljesít szolgálatot Gödöllőn. Az azóta eltelt 15 évben jelentős munkát végzett városunkban: többek között az ő nevéhez fűződik a máriabesnyői Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház felújítása, valamint a Szent Imre Katolikus Általános Iskola újraindítása.
A díszpolgári cím adományozása előtt Varga Tamás olvasott fel részleteket Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írott leveléből. Majd Bozsik Fruzsina énekét és Ella Beatrix fuvolaszólóját hallgathatta meg a közönség.
Sajnos az augusztus 20-án meg-szokott szabadtéri ünnepi műsor a rossz idő miatt elmaradt. Ahogyan a tűzijáték is, melyet a Sörfesztiválon esedékes tűzijátékkal egybevonva pótolnak majd be. Ehelyett a Város-háza földszinti termében rendeztek rövid műsort, melynek keretében dr. Krassay László alpolgármester mondott köszöntő beszédet.
Az új kenyér megszentelését és megáldását a Szecsődi Péter mellett Sivadó János görög-katolikus, Albert Gábor evangélikus és Gulyás László református lelkész végezte el. A felszeletelt kenyeret a 802. számú Szent Korona cserkészcsapat fiataljai osztották széjjel.
Ünnepi beszédében dr. Krassay László úgy fogalmazott, hogy „Szent István olyan történelmi sorsforduló idején jelent meg a magyar történelemben, amikor a nagy kérdés az volt ... hogyan tovább. A IX–X. században Európa népei mind kereszténnyé lettek, kialakultak és megerősödtek az államok, és a magyarság pedig portyázó, szállására visszatérő, törzsi szövetségben élő sokaság volt. A kérdés az volt, hogy ez a nép megmaradása lehetséges-e ebben a formában. Ő volt az, aki megsejtette a történelmi távlatokat, s azt mondta, hogy nekünk is a nyugati utat kell követni, kereszténnyé kell lenni és erős államot kell alapítani. ... Szent István törekedett arra, hogy a nemzeti karaktert, a nemzeti identitást megőrizze, és a keresztény hitet összeegyeztesse a régi szokásokkal, a régi mondákkal, a régi énekek-kel. Csak ott volt szigorú, és ott tiltotta a régi szokásokat, ahol ez nem volt összeegyeztethető. ... Azokban a történelmi években Európához csatlakoztunk. Ezért is volt furcsa, amikor az elmúlt években arról beszéltek, hogy Európához csatlakozunk, hogy felvételt kérünk, hiszen 1000 év óta Európában vagyunk. Szent Istvánnak köszönhetjük azt, hogy elismert államként részt vettünk az akkori európai történelemben, nagyhatalomként akkor, összezsugorodva most...
Szent István tudta, hogy a lelkiséget és az országot együtt kell építeni. Ezért történt az meg, hogy az egyháznak és az országnak a különböző szervezeteit kiépítette, püspökségek, vár-megyék jelzik munkáját, de ma, 2007-ben különösen kell hangsúlyoznunk azt, hogy templomokat és iskolákat alapított. Politikájával, erejével erős, független államot teremtett Bizánc és a Német-Római Császárság között. Ha feltennénk a kérdést, Szent István szellemiségét megtaláljuk-e a mai összezsugorított Magyarországon, hogy a mai országvezetők képesek-e arra, hogy a lelkiséget és az országot erősítsék és építsék arra a fundamentumra, amit Szent István letett, akkor szomorúan kell megállapítanunk, Szent István szellemiségét nem találjuk meg a mai Magyarországon.“