Gödöllői Szolgálat Online

Online Magyarország

Települések

Kistérségek

Régiók

Keresések

Befektetőknek, kivitelezőknek (ajánlatok és ajánlatkérések)

Portfólió (cégek, intézmények, civil szervezetek a településen)

Turisztikai vonzerőleltár (látnivalók és rendezvények)

Versenyképesség (települések statisztikai adatbázisa)

TÖOSZ online (az önkormányzati szövetség hírei)



Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013 nyertes pályázatok)

Web-tér menedzser
belépés
regisztrált felhasználóknak

HELYI LAPOK online

HÍRMIX (automatikus gyüjtés)

TEMATIKUS áttekintő

RENDEZVÉNYEK a településeken

kiválasztva:


	Bemutatjuk Beruházás Civil hírek Család Egészségügy / szociális intézmények Egyházak Életmód Építési ügyek Érdekességek Események EU pályázatok Felhívás Felmérések Fiatalok Gyermek és ifjúsági ügyek Hazai sport Helyi önkormányzat Helyi rendeletek Helyi szolgáltatások Helytörténet Hőszolgáltatás Információ Innen-onnan Interjú Intézményfenntartás Irodalom Jegyzet Jótékonyság képviselő-testület Képviselőtestület Kiállítások, konferenciák Kitüntetés Könyvismertető Környezetvédelem Közbiztonság Közérdekű információk Közlekedés Közlekedési információk Kulturális programok Labdarúgás Nemzetiségi ügyek Oktatás Pályázatok Politika, közélet Portré Rendezvény Rendőrségi hírek Sport / fittness / szabadidő Sportrendezvény Szociális ügyek Tudományos hírek Tudósítás Turizmus Vallás

Gödöllői Szolgálat Online

Híreink Kapcsolatok Impresszum

Gödöllő városa megyei éllovas

Töretlen a fejlődés

Lapunk egyik korábbi számában olvashatták, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2005. évre vonatkozó összeállításában Gödöllő igen előkelő helyet foglal el abban rangsorban, összehasonlításban, amelyben Magyarország településeinek fejlettségét elemezték ki. Ebből kiderült, hogy a 30-50 ezer lakosú városok rangsorát Gödöllő vezeti! A KSH emellett elkészítette Pest megye városainak 2005-re vonatkozó rangsorát is, s Gödöllőnek ebben az összevetésben sincs szégyellni valója – sőt! Az 1990-es évektől 2005-ig városunk jelentős fejlődésen ment keresztül, szinte egyedülálló módon, csak kevés Pest megyei város tud felmutatni hasonló felvirágzást. Szeretnénk bemutatni Gödöllőt a számok tükrében, kicsit betekintést engedve a száraz adatok mögé.

Az elmúlt évszázadban, s azt megelőzően is a városi cím igazi rangot jelentett Magyarországon. Érdekesség, hogy Pest megyében 1966-ig csak négy város volt: Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác. Gödöllő 1966. január 1-jével, pontosan negyven évvel ezelőtt kapta meg a városi rangot, ami – sokak szerint – már régóta megillette volna. A hetvenes években három településsel bővült a városok sora: Százhalombatta (1970-ben kapott városi rangot) Dunakeszi (1977) és Érd (1978). A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején robbanásszerű folyamat indult meg, ami oda vezetett, hogy 2005 végén már kereken 40 város volt Pest megyében; ezek közül Pécel (1996) és Kistarcsa (2005) tartozik Gödöllő vonzáskörzetéhez.

Pest megyében 2005 elején 636 ezer fő élt, az 1990. évihez hasonlítva a megyei városokban a vidéki városokra jellemzőtől eltérő folyamat ment és megy végbe, hiszen a városlakók száma 18 százalékkal nőtt, miközben a más vidéki városok népessége 1,2 százalékkal csökkent. A folyamat jól ismert: a kilencvenes évek elejétől a Budapestről kiköltözők előszeretettel választották az agglomerációban lévő, sokkal kellemesebb életet nyújtó kisvárosokat lakóhelyül. A megye legnépesebb városa Érd (több mint 60 ezer lakos), a legkisebb lélekszámú pedig Visegrád (1700 lakos). Gödöllő a maga 31 876 lakosával (2005. január 1-jei állás szerint) negyedik ebben a rangsorban. Pest megye városainak átlagos népessége 17 700 fő, mintegy 5000-rel több a vidéki városok átlagánál.

Gödöllő városa azonban nem csak a lélekszámát tekintve tartozik a legjobbak közé! Fejlődésének dinamikáját mi sem mutatja jobban, mint az infrastruktúra rohamos fejlődése. Szép példa a csatornázottság helyzete, amely mára 100 százalékos, s csak az nincs rákötve a hálózatra, aki nem akar. A sok száz milliós beruházás szinte folyamatosan haladt, bár a szocialista ellenzék folyamatosan hátráltatta a munka menetét hangsúlyozván az utak rossz állapotát. Nos, azóta kiderült, jól döntött a városvezetés, amikor az új utak építését a csatornahálózat kiépítése után kezdte meg. Az elmúlt több mint két évben sorra adják át a lakosságnak a felújított, illetve megépített szilárd burkolatú utakat. Érdekes a megye legnépesebb városának helyzete: Érden a háztartásoknak mindössze 21,3 százaléka van rákötve a csatornahálózatra. Nálunk ez az arány 63,1 százalék.

A lakosságra vonatkozóan számos érdekességet árul el az iskolai végzettség is. A megye városaiban 41 százalék a legalább középiskolai végzettséggel, 14 százalék pedig az egyetemi/főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Gödöllő a megyében a harmadik helyen található a minimum érettségivel rendelkezők listáján. Gödöllő mellett további három városban, Budaörsön, Budakeszin és Szentendrén kiemelkedően magas a diplomások aránya. Ebben a tekintetben 13,5 százalék a megyei átlag, míg az említett négy városban 24-29 százalék között mozog ez az arány. Mi itt a negyedik helyen állunk. De meg kell említenünk, hogy Gödöllőn 6 középiskola működik, ennél több csak Vácon (10) és Szentendrén (8). Az általános iskolák rangsorában városunk a harmadik az itt található 8-cal; Vácon 11, Érden 10 működik.

Nem véletlen tehát, hogy városunk a munkahelyek tekintetében is éllovas. Az agglomerációra jellemző Budapestre „vándorlás” egyre kevésbé mondható el a gödöllőiekről. A tendencia ugyanis a visszájára fordult – ide járnak egyre többen munkát, megélhetést és otthont keresni. A helyben foglalkoztatottak száma csaknem eléri a 16 ezret (!), e tekintetben csak Vác került elébünk 18 ezerrel. Más településekről több mint 8 ezren járnak ide dolgozni, amivel ebben a rangsorban Budaörs (9668) mögött a másodikak vagyunk.

Pest megye városainak lakossága (2005. január 1-jei állapot):
1. Érd 60 546 lakos
2. Cegléd 38 448
3. Vác 33 268
4. Gödöllő 31 876
5. Dunakeszi 30 752
6. Szigetszentmiklós 26 662
7. Budaörs 25 725
8. Nagykőrös 25 556
9. Szentendre 24 010
10. Gyál 22 195

A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya szerinti rangsor:
1. Nagymaros 99,9 %
2. Gödöllő és Vecsés 99,8
3. Cegléd és Százahalombatta 99,7
4. Vác 99,5
5. Szob 99,4
6. Dunakeszi 99,1
7. Fót és Szigetszentmiklós 98,9
8. Budaörs 98,3
9. Érd és Gyömrő 98,2
10. Szentendre 97,9

Egyetemi/főiskolai végzettség szerinti rangsor:
1. Budakeszi 28,7 %
2. Szentendre 28,0
3. Budaörs 27,0
4. Gödöllő 24,3
5. Göd 18,4
6. Pomáz 17,3
7. Dunakeszi 16,9
8. Visegrád 16,5
9. Veresegyház 15,8
10. Vác 15,7

Középiskolai végzettség szerinti rangsor:
1. Budakeszi 60,1 %
2. Budaörs és Szentendre 59,0
3. Gödöllő 56,3
4. Göd 50,8
5. Dunakeszi 49,9
6. Vác 49,3
7. Százhalombatta 47,2
8. Nagymaros 46,7
9. Szigetszentminklós 45,6
10. Veresegyház 45,1

A helyben foglalkoztatottság szerinti sangsor:
1. Vác 17 999 fő
2. Gödöllő 15 932
3. Budaörs 14 275
4. Cegléd 13 374
5. Érd 11 510
6. Százhalombatta 8290
7. Dunakeszi 8268
8. Szentendre 7993
9. Nagykőrös 7100
10. Szigetszentmiklós 6666

A lakóhelyükön dolgozók száma szerinti rangsor:
1. Cegléd 10 799 fő
2. Vác 10 238
3. Érd 8436
4. Gödöllő 7834
5. Nagykőrös 6560
6. Dunakeszi 5261
7. Százhalombatta 5253
8. Szentendre 5111
9. Budaörs 4607
10. Szigetszentmiklós 3896

A más településről bejáró dolgozók száma szerinti rangsor (zárójelben a bejárók aránya a helyben foglalkoztatottakhoz képest, illetve az abban a rangsorban elfoglalt helyezés):
1. Budaörs 9668 fő (67,7 %, 1.)
2. Gödöllő 8098 (50,8, 3.)
3. Vác 7761 (43,1, 7.)
4. Érd 3074 (26,7, 23.)
5. Százhalombatta 3037 (36,6, 14.)
6. Dunakeszi 3007 (36,4, 15.)
7. Szentendre 2882 (36,1, 16.)
8. Szigetszentmiklós 2770 (41,6, 10.)
9. Dunaharaszti 2577 (47,8, 4.)
10. Cegléd 2575 (19,3, 28.)