Gödöllői Szolgálat Online

Online Magyarország

Települések

Kistérségek

Régiók

Keresések

Befektetőknek, kivitelezőknek (ajánlatok és ajánlatkérések)

Portfólió (cégek, intézmények, civil szervezetek a településen)

Turisztikai vonzerőleltár (látnivalók és rendezvények)

Versenyképesség (települések statisztikai adatbázisa)

TÖOSZ online (az önkormányzati szövetség hírei)



Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013 nyertes pályázatok)

Web-tér menedzser
belépés
regisztrált felhasználóknak

HELYI LAPOK online

HÍRMIX (automatikus gyüjtés)

TEMATIKUS áttekintő

RENDEZVÉNYEK a településeken

kiválasztva:


	Bemutatjuk Beruházás Civil hírek Család Egészségügy / szociális intézmények Egyházak Életmód Építési ügyek Érdekességek Események EU pályázatok Felhívás Felmérések Fiatalok Gyermek és ifjúsági ügyek Hazai sport Helyi önkormányzat Helyi rendeletek Helyi szolgáltatások Helytörténet Hőszolgáltatás Információ Innen-onnan Interjú Intézményfenntartás Irodalom Jegyzet Jótékonyság képviselő-testület Képviselőtestület Kiállítások, konferenciák Kitüntetés Könyvismertető Környezetvédelem Közbiztonság Közérdekű információk Közlekedés Közlekedési információk Kulturális programok Labdarúgás Nemzetiségi ügyek Oktatás Pályázatok Politika, közélet Portré Rendezvény Rendőrségi hírek Sport / fittness / szabadidő Sportrendezvény Szociális ügyek Tudományos hírek Tudósítás Turizmus Vallás

Gödöllői Szolgálat Online

Híreink Kapcsolatok Impresszum

Évértékelő beszélgetés Gémesi Györggyel

Verseny, szolidaritás, szeretet
Évértékelő beszélgetés Gémesi Györggyel

Verseny, szolidaritás, szeretet. A címben is említett kifejezések körül forgott karácsonyi, évértékelő beszélgetésünk Gémesi György polgármesterrel, országgyűlési képviselővel. Igaz, amikor találkoztunk, éppen csak véget ért az Országgyűlés idei ülésszaka, de a kedd reggelre lehullott hótakaró csendje már az ünnephez közelítette gondolatainkat.
- Gödöllői családi házában, az Egyetemváros szomszédságában, kertvárosi negyedben beszélgetünk.
- Közel a szülői házhoz. Régen, eddig húzódott a kertünk, itt volt a futballpályánk, ahol később felépítettük a családi otthonunkat. Ezen a helyen töltöttem a legtöbb időt az életemből, és itt akarok élni ezután is, mert itt érzem jól magam, ide kötnek a gyökereim.
- Hányadik karácsonya lesz az előttünk álló?
- A negyvenkilencedik. Szerencsés vagyok, hogy erre a napra mindig haza tudtam jönni iskolából, versenyről majd később a munkából. Egyetlen egyszer fordult elő, hogy szentestén el kellett mennem, kórházba, ügyelni. A szenteste egyébként a szűkebb családom szeretetünnepe, a másnap a nagycsaládé szüleim házában. Sajnos az idén esik meg először, hogy édesapám és édesanyám nem lesznek velünk, de lélekben köztünk érezzük majd őket. Ezek a találkozások nagy lelki erőt adnak.
- Tudja, az a hír is járja, hogy nem Gödöllőn lakik.
- Sokszor csak nevetek azon, hogy mit mondanak rólam. Hallottam már, hogy Veresegyházon építkeztem. A híresztelések néha azokat is megzavarják, akik jól ismernek. Egyszer édesanyám is, aki alig 200 méterre lakott tőlünk, megkérdezte tőlem: - Csak nem költöztél el? Annyi mindent mondanak az emberek. Rólam is. Pedig se ingatlant, se házat nem kívánok venni, a vagyonnyilatkozatomat pedig mindenki megtekintheti. Ilyen lett a világunk, de hiszem, hogy a hiteles ember hiteles marad, mert végső soron cselekedetei, élete alapján ítélik meg.
- Napjaink ide tartozó vitatémája a választók és a politikusok viszonya. Önnek mi erről a véleménye?
- A politika és a politikus a választóktól kap bizalmat. A választó bizalmáért biztonságot vár. Ez a biztonság a sport világából vett kifejezéssel élve a fair play, a tisztességes játék érvényesülésével teremthető meg. Kiutat mutathat napjaink morális válságából, ha megbecsüljük a valamennyiünk számára fontos értékeket. Ilyennek tartom történelmünkben március 15-ét. Az e területen tapasztaltható egyetértésre lenne szükség az oktatás és az egészségügy alapkérdéseiben is. Nincs jobb és baloldali beteg, az orvosnak esküje szerint mindenkit meg kell próbálni meggyógyítani. Erre van szüksége a nemzetnek is, Dsida Jenő szavaival: „Szakadt lelket foltozni, foltozni! / tört szíveket drótozni, drótozni!”. Az idén bátor kísérletet tettünk erre: december 4-én határon túli magyar gyermekkórusok adtak koncertet Gödöllőn, az egy évvel ezelőtti, a kettős állampolgárságról szóló eredménytelen népszavazásra emlékezve. Azt hiszem, igazán meghitt hangulatot teremtettek. Itt Gödöllőn így emlékeztünk első alkalommal a nemzeti együvé tartozás napjára.
- Véletlen, hogy ez éppen az önkormányzati rendszer megalakulásának 15. évében történt. Az azonban nem véletlen, hogy javarészt testvértelepüléseinkről érkeztek a szereplők.
- A rendszerváltozás idején visszaszerzett önkormányzatiság Kárpát-medence szerte nagy élménye az itt élő nemzeteknek, a magyarságnak is. A központi és a helyi hatalom megosztása nagy helyi energiákat szabadított fel. Az önkormányzás – ahogyan Gödöllőn is tapasztalom – elsősorban közösségteremtés és a lakosság érdekvédelme. Ez a tanulsága közéleti örömeinknek és bánatainknak. Tizenöt éven át szakadatlanul fejleszteni próbáltuk Gödöllő infrastruktúráját. Elegendő pénz ehhez sosem volt, s főleg nem azonnal. De évek szorgos munkájával, a lakosság támogatását élvezve, az emberek hozzájárulásával kiépültek a közműhálózatok. Ebben a ciklusban végre elindíthattuk az útprogramot. Bár az idén felhőszakadások romboltak utakat és kerteket, a pusztítás az újraépítésre is lehetőséget adott. Nem kisebb célt tűztünk magunk elé, mint azt, hogy többet adjuk vissza az érintett területen, mint amennyit az „ár elvitt”. Az idén 30 utca burkolatát javítottuk vagy építettük meg, jövőre csaknem kétszer ennyiben szeretnénk dolgozni.
- Mi az, aminek még örült 2005-ben és mi az, amitől elszomorodott?
- Nagy sikernek tartom, hogy jó kompromisszummal megoldottuk a Gödöllői Királyi Kastélyt üzemeltető közhasznú társaság vezetőváltását. Révész T. Mihályt választottuk igazgatónak Körösvölgyi László után, akinek lejárt a megbízatása. Igaz, ezért több hónapig álltam a sarat (és a sárdobálást), de érdemes volt kiállnom a város érdekeiért. A kastély nemzeti kincs, de nem egyedül az, hanem a városfejlesztés stratégai pontja is. Meggyőződésem, hogy a többségi tulajdonos állammal létrejött megegyezésünk a becsületes együttműködés Gödöllő határain is túlmutató példája.
Sikerrel kecsegtet, hogy önkormányzatunk környezetvédelmi minisztérium által is pártfogolt kezdeményezésére megvalósulhat a többször megkérdőjelezett térségi hulladékgazdálkodási rendszer. Ez közel 100 település gondjait oldja meg a miénkkel együtt, általunk jól ellenőrizhető körülmények között, megőrizve a lakosságot egy esetleges drasztikus díjemeléstől. Az Európai Unió és a magyar kormány mintegy 6 milliárd forinttal támogatja ezt a projektet.
A budapesti körgyűrű és az M3-as sztráda gödöllői átkötése kiemelkedő lehetőséget ad a megnyitás előtt álló ipari parkunk fejlesztésére. A gyorsforgalmi úttal megvalósul régi követelésünk, autópályadíj nélkül juthatunk el településünkről a fővárosba. Városunk zsúfoltságán azonban egyes-egyedül a Gödöllőt elkerülő út megépítés enyhítene, aminek idejét a kormányzat igyekszik kitolni, én viszont azért küzdök, hogy mielőbb elkészüljön. Abban is bízom, hogy akiknek módjukban áll, nem akadályozzák, hanem inkább elősegítik, hogy az önkormányzat által elfogadott módon, mihamarább megújuljon a volt községháza. Most ott tartunk, hogy egy képviselőtársunk, akit korábban Gödöllő sportjáért-díjjal jutalmaztunk, a tizenhatosan belül, amikor üres kapuba kellett volna betalálnunk, buktatott bennünket, megállítani látszik elképzelésünket. Nálunk örülni csak gyorsan lehet, szomorkodásra pedig egyáltalán nincs idő.
- Amint egy kicsit megpihen az ember, máris a jövőre gondol.
- Versenyben kell helytállnunk. Ez nem vállalás kérdése. Vállalni kell érte a küzdelmet, s állni a támadásokat. Versenyben nyertük el az önkormányzatok számára kedvezményesen meghirdetett egymilliárd forintos fejlesztési hitelt is. Ez teszi lehetővé az útprogram folytatását, amire először az Őz utca menti telkek értékesítésének bevételéből teremtettünk forrást. Szeretném, ha sikerülne kiaknáznunk az Alsópark alatti melegvizet. A tervezett termálfürdő az év minden napjára biztosítaná az idegenforgalmat, segítene megtölteni a volt községházából kialakítandó szállodát, ami mellett nem mondtam le a kastélyszálló tervének megvalósításáról sem. Arra is gondolunk, hogy a melegvizet távfűtésre is felhasználjuk. Ezekre ugyanis már világszerte vannak példák. Ahhoz azonban, hogy ne csak kitűzzük a célt, hanem el is érjük, nélkülözhetetlen a lakosság támogatása. Számítok a gödöllőiek bizalmára a jövőben is, és köszönöm eddigi segítségüket.