Gödöllői Hírek Online

Online Magyarország

Települések

Kistérségek

Régiók

Keresések

Befektetőknek, kivitelezőknek (ajánlatok és ajánlatkérések)

Portfólió (cégek, intézmények, civil szervezetek a településen)

Turisztikai vonzerőleltár (látnivalók és rendezvények)

Versenyképesség (települések statisztikai adatbázisa)

TÖOSZ online (az önkormányzati szövetség hírei)



Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013 nyertes pályázatok)

Web-tér menedzser
belépés
regisztrált felhasználóknak

HELYI LAPOK online

HÍRMIX (automatikus gyüjtés)

TEMATIKUS áttekintő

RENDEZVÉNYEK a településeken

kiválasztva:

Gödöllői Hírek Online

Híreink Kapcsolatok Impresszum

Sajtóvendégségben a miniszterelnöknél

Barátok közt is fontos elv: kampányolni a teljesítménnyel kell!

Ha a szélsőjobb kedvenc bekiabálásából indulok ki, miszerint a magyar média a kormány kezében van, valami nem stimmel: többen kéne lennünk. Bár minden hely foglalt, a terem elég kicsi. Lehet, hogy nem hívtak meg mindenkit? A „kormánybarát” helyi lapok számára szervezett miniszterelnöki sajtótájékoztatón két gödöllői lap is képviseltette magát, noha párttal egyik sem vállal semmilyen közösséget.
Érezhetően más a hangulat, mint egy szimpla sajtótájékoztatón: nincs akkora tolongás, kevesebb az egymásnak ismerős arc, és – hát igen – kevesebb van az asztalon az újságírók mannájából, a pogácsából is. Amúgy az izgalom nem túl nagy, Orbán Viktor fellépését saját hívei között valamiért mindig nagyobb hisztéria övezi, általában véve nagyobb a felhajtás körülötte. Mondjuk, vicces lenne, ha „Ferenc, Ferenc!” keresztnevet skandálna a várakozók tömege. A miniszterelnök széles mosollyal és hangos „szevasztok” köszönéssel érkezik, később egy kérdező szintén letegezi - nem tehetek róla, sérti a fülem. Ezt meg is tárgyaljuk a másik „földivel”. Szerinte ez azért van, hogy barátságosabb légkört teremtsenek. - Fiatalítanak a hangvételen, rendben, na de egy miniszterelnököt letegezni… - mondja mellettem a kollegina. Hát igen, ahhoz képest, hogy a szocik elavultak, Gyurcsány Ferenc szevasztokozik, míg Orbántól lassan elválaszthatatlan lett a Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Van azonban valami, ami közös a jelenlegiben és az exben: mindkettőnek rendíthetetlen az önbizalma. Medgyessy Péter óta nem szeretik a hezitáló fejeseket.
Gyurcsány főleg a Száz lépés vívmányairól beszél, és a program főbb tételeit ismerteti: míg a 100 nap általánosan kívánt javítani az emberek helyzetén, a 100 lépés nem mindenkinek egyformán juttat - mondja. A hangsúly éppen azon van, hogy a kevésbé tehetőseknek több támogatásra van szükségük, míg vannak olyan társadalmi rétegek, akiktől a program megértést kíván. A legfontosabb elemek a vidékfejlesztés, valamint a kis- és középvállalkozók hangsúlyosabb támogatása.
Lényegében tehát kevés új dolgot tudunk meg, na de nem is ezért vagyunk itt. Fél szemmel már mindenki a mikrofont szorongató technikus felé sandít: mikor lehet már végre kérdezni is? Aztán jöhet az össztűz, persze csak szépen, sorban, szervezetten. A kérdezők főleg a kampány felől érdeklődnek. Gyurcsány egy mondatban összefoglalja a lényeget: kritikai kampány igen, negatív kampány nem! A személyes támadásokat semmiképpen nem támogatja a szocialista párt - folytatja a miniszterelnök. Páran ezzel nem értenek egyet, ugyanis a mumus, a Fidesz rendszeresen él ezzel az eszközzel - zúgolódnak többen. Azért a kritikai kampány hagy egy halvány reménysugarat a vájkálni szeretőknek. A „szélkakas” kifejezés használata – például – kritikai kampánynak minősül, mert az adott személy politikai magatartását véleményezi – emeli ki a kormányfő.
Éppen egy kérdés lóg a levegőben, amikor Hiller István pártelnök úr is beugrik egy-két szóra. - Ilyen együttműködésre még nem volt példa a szocialista párton belül – mondja. Egyébként tényleg úgy tűnik, nem csak a közönségnek szól az összhang közte és Gyurcsány közt. Mielőtt a pártelnök elindulna egy másik sajtótájékoztatóra, ígéretet kapunk arra, hogy nemsokára lesz alkalmunk neki is feltenni a kérdéseinket. Az idő közben szalad, ezt tenné Gyurcsány is, ezért a kérdéseket rövidre kell zárni. A „tömeg” komótosan megindul kifelé, a miniszterelnököt – aki még így, ahogy ő mondta: „barátok közt” is hozta azt a lendületes, laza figurát, amit szokott – még meg-megállítják egy- két szóra.
Próbáljuk kitalálni mi volt az értelme ennek a szűk két órának a vörös szegfű égisze alatt. Bár jó fanyalogni, azért be kell vallani: igenis nagy dolog, ha az ember szűkebb környezetét képviselve felteheti a kérdéseit a miniszterelnöknek. Mielőtt bárki naivan azt hinné, hogy ez természetes: nem az. Az elmúlt pár esztendőben mindkét oldalon láttunk példát ennek ellenkezőjére. Ráadásul Gyurcsánynak volt egy igen tetszetős gondolata: kampányolni a teljesítménnyel kell! A folyamatot már beindították, a kérdés csak az, hogy 100 lépéssel milyen messzire lehet eljutni?