Gödöllő Online

Online Magyarország

Települések

Kistérségek

Régiók

Keresések

Befektetőknek, kivitelezőknek (ajánlatok és ajánlatkérések)

Portfólió (cégek, intézmények, civil szervezetek a településen)

Turisztikai vonzerőleltár (látnivalók és rendezvények)

Versenyképesség (települések statisztikai adatbázisa)

TÖOSZ online (az önkormányzati szövetség hírei)



Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013 nyertes pályázatok)

Web-tér menedzser
belépés
regisztrált felhasználóknak

HELYI LAPOK online

HÍRMIX (automatikus gyüjtés)

TEMATIKUS áttekintő

RENDEZVÉNYEK a településeken

kiválasztva:


	Államigazgatás Állatbarát Állattartás Balaton Befektetés Belföld Beruházás Biztosítás Cégvilág Civil hírek Család Egészségügy / szociális intézmények Egyesület Elektronikus ügyintézés Elemzések, tanulmányok Életmód Energiagazdálkodás Építési ügyek Építőipar Érdekességek Események EU információk EU pályázatok e-ügyintézés Felhívás Felmérések Fiatalok Fizikai Tudományok Foglalkozás egészségügy Gasztronómia Gazdasági hírek Gazdaságpolitika Gyermeknevelés Hazai sport Helyi önkormányzat Helytörténet Információ Informatika Ingatlan Innen-onnan Jegyzet Karrier Képviselők hírei képviselő-testület Kiállítások, konferenciák Kistelepülések Kistérségek Kitüntetés Koncert Kórház, klinika vagy egészségügyi centrum Kormányrendeletek Kormányzati hírek Költségvetés Környezetvédelem Közbiztonság Közérdekű információk Közlekedés Közlekedési információk Közműépítés Kulturális programok Miniszterelnök Minisztériumok Moziműsor Műszaki Tudományok Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzetiségi ügyek Nemzetközi sport Népművészet Nyugdíjasoknak Oktatás Olimpia Pályázatok Pedagógia Pénzügyek Piackutatás Polgári védelem Politika, közélet Portré Regionális programok Rendezvény Rendőrségi hírek Sport / fittness / szabadidő Sportrendezvény Statisztika Szabadidő Szociális ügyek Szociálpolitika Távközlés Törvény, rendelet, szabályozás Tudományos hírek Tudósítás Turizmus Ünnepségek Vélemények

Gödöllő Online

Híreink Kapcsolatok Impresszum

Csoda !?!

Azt hiszem ez a történet felér egy csodával...

Tavaly Karácsonykor elkezdődött környékünkön a petárdázás. Jollye nevű „hős” szuka kutyám rendkívül nehezen viselte. Egy-egy robbanás után percekig nem volt hajlandó kijönni a sarokból, szemrehányóan nézett, „te ezt hagyod, mama ?” nézéssel. Félelme odáig fajult, hogy esténként a garázsban „feltálalt” vacsoráját sem akarta megközelíteni, mert ki tudja, bármikor robbanhat valami. Kan kutyám nem félt, sőt látva a szuka rettenetét, inkább támadni szerette volna a robbantgatókat.
Sok kutyásnak idáig biztosan ismerős a történet.
Szilveszterkor már el sem mertünk menni itthonról, mert a „kislánynak” szüksége volt nyugtató szavakra. Velünk szemben van egy üzlet, ahol tüzijátékot árusítanak, így itt még a mások által megszokottnál is nagyobb volt a robbanások frekvenciája.
Szégyen, nem szégyen, ezen az éjszakán megtörtént, ami Jollye néhány hónapos kora óta nem - mivel az udvar félelmetes hely volt - bent ment ki. Nem tudtam haragudni rá, ez a fajta félelem nála legyőzhetetlen, így inkább feltekertem a szőnyegeket és lelkiekben én is felkészültem a legrosszabbra. Legalábbis akkor azt hittem, hogy ennél rosszabb már nem jöhet.
Később kiderült, hogy sajnos jöhet!
Elmúlt a Szilveszter, sőt még jópár nap, de a „nagyon szapora” nem. A „kislány” étvágya és mersze az evéshez visszajött, de sajnos ami fölül bement, néhány óra múlva majdnem víz formájában a másik végen távozott. Kovács Ilona doktornő mindent megtett, cikkek után kutatott, diagnosztikus eljárások és terápiák sorát próbáltuk végig, sajnos eredménytelenül. Kutyám nem a könyvek szerint reagált. Az állatorvosi egyetemre is többször kellett bevinni Jollye-t, EKG, ultrahang, tenyésztés, vérkép, stb., semmi jól értékelhető, biztos eredmény nem született, amely indokolta volna betegségét. Rendkívül jó érzéssel töltött el doktornő gondossága, törődése. A kezelések mellett Jollye étvágya is elfogyott, lassan a kutyával együtt. Éjszakánként kétszer háromszor kellett kiengedni, hogy dolgát végezze. Röpke két hónap alatt tizenöt kilóval lett könnyebb, szegény bordeaux-i dog lététre már egy sovány agár alakjára is irigy lehetett volna. Bordái klógtak, a gerincén zongorázni lehetett.
Minden este csirkehúst könyörögtem falatonként bele a fürdőszoba kövén ülve, félig sírva a félelemtől, hogy elveszítem.
Egy alkalommal tenyésztésre székletmintát kellett szerezni. A hogyanra nem volt jobb megoldás, mint követni a kutyát, és „röptében” elkapni a termést, mivel vízszerű halmazállapota miatt a hóról felszedni már nem lehetett. Mondanom sem kell, hogy mindez télen, hóban, éjszaka nem tartozik a legkellemesebb elfoglaltságok közé. Nem tudom mit gondoltak a szomszédok, amikor annyit láttak, hogy éjjel, fehér fürdőköpenyben, papucsban (átöltözni a dolog sürgőssége miatt sosem volt idő), egyik kezemben egy elemlámpával, másikon egy nejlonzacskóval, üldözöm a dolgát végezi akaró kutyát. De sikerült!!!
A harmadik hónap és „tizenszázadik” gyógyszer után már többen azt ajánlották, hogy adjuk fel, jobb lesz úgy a kutyának is. NEM! Gyógyszerész lévén, humán gastroenterológus kollégákat kérdeztem általuk javasolt megoldásokról. Végre az egyik gyógyszer hatott! Megszűntek az éjszakai kerti séták, az étel beleimátkozása Jollye-ba, az állandó takarítás, szőnyegmosás, felmosás. Néhány hét alatt visszahízott eredeti, sőt a kényeztetés miatt annál kicsit nagyobb súlyára.
Megérte? IGEN. Azóta ahányszor ránézek, mindig eszembe jut, hogy majdnem átkerült az örök vadászmezőkre, de a szeretet, az orvosi gondoskodás megtette hatását. Nagyon nagy hálával tartozom doktornőnek, aki mindenben partner volt, segített. Köszönöm neki, és minden kutyásnak azt üzenem: kutyánk feltétel nélkül szeret bennünket, így mi is próbáljuk legalább egy kicsit viszonozni azt!

Publikálta
null