Gödöllő Online

Online Magyarország

Települések

Kistérségek

Régiók

Keresések

Befektetőknek, kivitelezőknek (ajánlatok és ajánlatkérések)

Portfólió (cégek, intézmények, civil szervezetek a településen)

Turisztikai vonzerőleltár (látnivalók és rendezvények)

Versenyképesség (települések statisztikai adatbázisa)

TÖOSZ online (az önkormányzati szövetség hírei)



Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013 nyertes pályázatok)

Web-tér menedzser
belépés
regisztrált felhasználóknak

HELYI LAPOK online

HÍRMIX (automatikus gyüjtés)

TEMATIKUS áttekintő

RENDEZVÉNYEK a településeken

kiválasztva:


	Államigazgatás Állatbarát Állattartás Balaton Befektetés Belföld Beruházás Biztosítás Cégvilág Civil hírek Család Egészségügy / szociális intézmények Egyesület Elektronikus ügyintézés Elemzések, tanulmányok Életmód Energiagazdálkodás Építési ügyek Építőipar Érdekességek Események EU információk EU pályázatok e-ügyintézés Felhívás Felmérések Fiatalok Fizikai Tudományok Foglalkozás egészségügy Gasztronómia Gazdasági hírek Gazdaságpolitika Gyermeknevelés Hazai sport Helyi önkormányzat Helytörténet Információ Informatika Ingatlan Innen-onnan Jegyzet Karrier Képviselők hírei képviselő-testület Kiállítások, konferenciák Kistelepülések Kistérségek Kitüntetés Koncert Kórház, klinika vagy egészségügyi centrum Kormányrendeletek Kormányzati hírek Költségvetés Környezetvédelem Közbiztonság Közérdekű információk Közlekedés Közlekedési információk Közműépítés Kulturális programok Miniszterelnök Minisztériumok Moziműsor Műszaki Tudományok Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzetiségi ügyek Nemzetközi sport Népművészet Nyugdíjasoknak Oktatás Olimpia Pályázatok Pedagógia Pénzügyek Piackutatás Polgári védelem Politika, közélet Portré Regionális programok Rendezvény Rendőrségi hírek Sport / fittness / szabadidő Sportrendezvény Statisztika Szabadidő Szociális ügyek Szociálpolitika Távközlés Törvény, rendelet, szabályozás Tudományos hírek Tudósítás Turizmus Ünnepségek Vélemények

Gödöllő Online

Híreink Kapcsolatok Impresszum

Egy kölyök bordeaux-i levele tenyésztőjéhez

Szia Nagyapa!

Gondoltam tollba mondom nagymamának az elmúlt néhány nap történéseit és tapasztalatait, amióta nem találkoztunk.

Amikor megérkeztem, anyámhoz hasonló négylábú falkatárs fogadott. Először nagyon szigorúan nézett rám de azóta a legjobb haverok vagyunk (köszönhető ez természetes szépségemnek és bájamnak).
Első este, vacsora után felmentünk sok lépcsőn (ebben a sportágban nem vagyok nagy spíeler) aztán jó kiskutyához híven lefekvés előtt kieresztettem a fáradt gőzt. Nem tudom mi nem tetszett fogadott nagyanyámnak ezen, de kaptam egyet a fenekemre, miközben olyanokat mondott, hogy: fúj, meg nem szabad, meg gyapjúszőnyeg. Úgy gondoltam jobb, ha lemegyek és ott is maradok. Később nagyi is lejött és velem aludt. Szerintem félt egyedül fent. Éjszaka többször kellett is morognom, mert mindenféle árnyékok mászkáltak a ház előtt. Reggel rájöttem, hogy csak a zászló lobogott a lámpa előtt. Ezt ne mondd el senkinek, mert kinevetnek! Már azon is nevettek, amikor sötétedés után kinéztem az erkélyajtón, és hősiesen megugattam azt a kutyát, aki ott volt. Kicsit furcsa volt, hogy mindig ugyanazt csinálta, mint én. Ha én csóváltam a farkam barátságosan, ő is, ha borzoltam, ő is. Azóta rájöttem, hogy állandó látogató lehet, mert minden este pont akkor jelenik meg, amikor felgyújtják a villanyt és én az ajtó közelébe megyek. Már nem is törődöm vele. A kétlábúak tükörképnek hívják.
Nagyinak elég fura szokásai vannak, mert éjszaka rendszeresen kihív a kertbe, és mindenképpen azt akarja, hogy pisiljek. Na, megteszem, csak hogy örüljön. Örül is, úgyhogy mostanában egyre többször gugolok le kinn, hogy megdícsérjen. Ezzel mindig jár egy kis simogatás is, úgyhogy megéri.
A kajával meg vagyok elégedve, a táp olyan, mint nálad, de jó nagymamához méltóan, mindig megízesíti egy kis húslével.
Nem tudom ki ez a másik kutya, aki itt lakik, Jollye-nak hívják, és tök jó fej. Nem bánja, ha időnként megtépem, beleeszem a kajájába (ezért inkább nagyi szokott rámszólni), sőt még éjjel is pofán nyal, hogy tudjam, ott van.
Van még itt egy érdekes szerzet, olyan, mint egy ember, de sokkal kisebb... Tádénak szokták szólítani, és sokkal többször szól rá nagyi, mint rám. Ő is jó fej, bunyózunk, focizunk. Egész jól belejöttem a labdakergetésbe, bár néha még útban van a lábam, zavar a futásban. Tádé néha ad egy falatot a kajájából, de ezt ne mondd meg nagyinak, mert haragszik érte! Este, amikor leveszi a ruháját, én el szoktam lopni a zokniját. Ezen jókat nevet, azt mondja narkós vagyok. Aztán bemászik egy nagy fehér valamibe, amit ők kádnak hívnak, és bekeni magát valami förtelmes szagú cuccal. Estére végre jó szaguk lenne, és akkor beszappanozzák magukat, ami már nem olyan finom. Micsoda hülyeség!!
Reggel és este sétálni járunk. Az első alkalommal valami hosszú izét tettek a nyakamra és azt akarták, hogy menjek utánuk. Nehezen, de hagytam magam rábeszélni, mert úgyis el akartam kísérni Jollye-t. Azóta nagyokat járunk a „prérin”, annyit szaladhatok, amennyit akarok. Tegnap mégegy ilyen négylábú jött velünk. Na ő sem sokkal komolyabb, mint én. Állítólag fél évvel idősebb nálam, és ő is nálad született. Milli a neve. Lehet, hogy rokonok vagyunk. Az a baj, hogy sokkal gyorsabb, mint én, állandóan körbeszaladt engem. De leszek én még nagy kutya!!! Mesélte, hogy van egy haverja otthon, Ali, de őt nem hozták, mert kettőjük után csak lebegne a gazdi a póráz végén. Legközelebb lehet, hogy őt is megismerem majd.
Tegnap nagymama elvitt valahová azzal a négykerekű fehér valamivel. (Na, ez még egy érthetetlen dolog. Egyet sem kell lépnem, mégis gyorsan haladok). Láttam egy egészen fura szerzetet. Olyan volt, mint egy kutya, de nem olyan szaga volt, fújt (én ezt a hátsó végemmel szoktam, ő elöl), a farka meg olyan volt, mint egy üvegmosó. Én csak néztem, de azt hiszem ő jobban be volt tojva. Mozdulni sem mert. Ilyen félelmetes és nagy kutya lennék? Ráerősítettem egy morgással, de megszagolni nem mertem. Aztán inkább úgy csináltam, mintha nem is érdekelne. Jobb a békesség! Sose bízz olyanban, aki fára is tud mászni!
Van még ebben a házban két tollas valami is. Az egyik sárga, a másik zöld. Tádé úgy hívja őket, hogy Spenót Tükörtojással. Nem egészen komplettek, mert magot esznek hús helyett, és odavannak a szőlőért. Próbáltam levadászni őket, de ezzel nem szereztem piros pontot nagyinál.
Jaj, majd’ elfelejtettem! Talákoztam még egy kutyával. Legalábbis azt hiszem az volt... Rengeteg szőre van, azt mondta , hogy ő egy leonbergi. Még ilyet! Hallottál te már ilyen állatról? Szerintem ilyen hosszú orra nem lehet egy kutyának. Mindenesetre nagyon rendes. Amikor játszunk, nehéz megtalálni a kutyát a szőrben, de én igen leleményes kiskutya vagyok, ezért mindig a lábát kapom el. A gazdái idősek, szépen megy mellettük, mindig szótfogad, nem rángatja őket. Azt hiszem ő sem egy csitri már. Vegyek példát róla?
Nagyi azt mondta, hogy hétvégén megyünk hozzád. Addig is falkatársi arcnyalás!

Prézli

Publikálta
null