Gödöllő Online

Online Magyarország

Települések

Kistérségek

Régiók

Keresések

Befektetőknek, kivitelezőknek (ajánlatok és ajánlatkérések)

Portfólió (cégek, intézmények, civil szervezetek a településen)

Turisztikai vonzerőleltár (látnivalók és rendezvények)

Versenyképesség (települések statisztikai adatbázisa)

TÖOSZ online (az önkormányzati szövetség hírei)



Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013 nyertes pályázatok)

Web-tér menedzser
belépés
regisztrált felhasználóknak

HELYI LAPOK online

HÍRMIX (automatikus gyüjtés)

TEMATIKUS áttekintő

RENDEZVÉNYEK a településeken

kiválasztva:


	Államigazgatás Állatbarát Állattartás Balaton Befektetés Belföld Beruházás Biztosítás Cégvilág Civil hírek Család Egészségügy / szociális intézmények Egyesület Elektronikus ügyintézés Elemzések, tanulmányok Életmód Energiagazdálkodás Építési ügyek Építőipar Érdekességek Események EU információk EU pályázatok e-ügyintézés Felhívás Felmérések Fiatalok Fizikai Tudományok Foglalkozás egészségügy Gasztronómia Gazdasági hírek Gazdaságpolitika Gyermeknevelés Hazai sport Helyi önkormányzat Helytörténet Információ Informatika Ingatlan Innen-onnan Jegyzet Karrier Képviselők hírei képviselő-testület Kiállítások, konferenciák Kistelepülések Kistérségek Kitüntetés Koncert Kórház, klinika vagy egészségügyi centrum Kormányrendeletek Kormányzati hírek Költségvetés Környezetvédelem Közbiztonság Közérdekű információk Közlekedés Közlekedési információk Közműépítés Kulturális programok Miniszterelnök Minisztériumok Moziműsor Műszaki Tudományok Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzetiségi ügyek Nemzetközi sport Népművészet Nyugdíjasoknak Oktatás Olimpia Pályázatok Pedagógia Pénzügyek Piackutatás Polgári védelem Politika, közélet Portré Regionális programok Rendezvény Rendőrségi hírek Sport / fittness / szabadidő Sportrendezvény Statisztika Szabadidő Szociális ügyek Szociálpolitika Távközlés Törvény, rendelet, szabályozás Tudományos hírek Tudósítás Turizmus Ünnepségek Vélemények

Gödöllő Online

Híreink Kapcsolatok Impresszum

Harminckilenc firkás tanmese

1.TANMESÉNK…
ARRÓL SZÓL, HOGY NEM ELÉG VÁRNI , MEG IS KELL LÁTNI A „SÜLT GALAMBOT”

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis dél-olaszországi falucska. Nem messze tőle éldegélt kunyhójában egy szerzetes. Még alig érte el a férfikort, mikor kiköltözött a faluból erre az elhagyatott helyre, és azóta életét imádkozással töltötte. Már több mint harminc éve élt így. Ezen a tavaszon azonban hatalmas árvíz pusztított a vidéken. A víz teljesen elborította a szerzetes lakhelyét. Ő maga egy fára menekült az ár elől. Már egy teljes napja gubbasztott a faágon, de a víz egyre csak emelkedett, nem akart apadni. A hullámok lassan elérték az alsó ágakat. Ekkor egy csónak tűnt fel a vízben, benne férfiak a faluból.
- Azért jöttünk, hogy biztonságos helyre vigyünk!
A szerzetes azonban így válaszolt:
- Nem, nem. Köszönöm jó emberek, de nem szállok be a csónakotokba! Az én Uram, akinek eddigi életemet áldoztam, nem fogja engedni, hogy nyomorult állatként pusztuljak a hullámokban. Jó szolgája voltam, biztosan segítségemre siet. Erre várok, úgyhogy köszönöm felajánlásotokat, e nem fogadhatom el.
A csónakosok elmentek. De a víz maradt, sőt egyre emelkedett. Néhány óra múlva már a szerzetes lábáig ért. Ekkor újra feltűnt csónak. Ugyanazok a falusiak ültek benne, akik fél napja itt jártak, és ismét kérték a szerzetest, szálljon be a csónakba.
A szerzetes megint így válaszolt:
- Nem, nem. Köszönöm jó emberek, de nem szállok be a csónakotokba! Az én Uram, akinek eddigi életemet áldoztam, nem fogja engedni, hogy nyomorult állatként pusztuljak a hullámokban. Jó szolgája voltam biztosan segítségemre siet. Erre várok, úgyhogy köszönöm a felajánlásotokat, de nem fogadhatom el.
A csónakosok elmentek. Estére a víz ellepte a legfelső ágat is, és a szerzetesnek nem maradt hova menekülnie, belefulladt a vízbe…
Mire eszmélt, már a mennyországban találta magát. Örült, hogy a mennybe került – titokban persze számított rá mindig is -, de egy dolog csak nem hagyta nyugton. Kihallgatást kér, és mikor az Úr színe elé vezették, zavartan azt mondta:
- Uram, engedd meg, hogy egy kérdéssel zaklassalak, ami nem hagy nyugodni. Én egész életemet szerzetesként éltem, reggeltől estig hozzád imádkoztam, rólad elmélkedtem, téged szolgáltalak. Bizonyára nyomós indokod lehetett, amikor ennek ellenére engedted, hogy nyomorult állatként, vízbe fulladva pusztuljak el az áradásban.
- Na várjunk csak! – vágott közbe az Úr. - Én engedtem? Hiszen kétszer is küldtem érted csónakot!