Annak ellenére, hogy az üzleti intelligencia piaci adatok tanúsága szerint évek óta a vállalatok érdeklődésének középpontjában áll, világszerte és Magyarországon egyaránt kevés szervezet mondhatja el magáról, hogy ez irányú fejlesztéseivel eljutott a kívánt szintre, amelyen a BI-megoldások nemcsak a felső vezetés tagjait, hanem az alkalmazottak és a partnerek széles körét, az államigazgatás területén a polgárokat is ellátják információkkal.

– Ennek egyik oka, hogy a BI-megoldások szerteágazó igényeket szolgálnak, ütemezett módon vagy eseti jelleggel készítenek lekérdezéseket, műszerfalakon jelenítenek meg mutatószámokat, előrejelzéseket adnak, szimulációkat végeznek, a tervezést segítik, illetve adatbányászati módszerekkel mintákat, trendeket azonosítanak – mondta Radnai Szabolcs, az Oracle Hungary regionális BI-üzletfejlesztési menedzsere. – Az összetett igényrendszer hosszú időn át hasonlóan bonyolult megoldáskínálattal találkozott, melynek különböző technológiai alapokon fejlesztett elemei között kezdetben kevés volt az integráció. Az utóbbi években azonban a nagy szállítók olyan BI-csomagokkal jelentkeztek, amelyek egységes keretrendszer formájában, közös vállalati információs modellre építve fedik le a vállalati és intézményi BI-igények legtöbbjét. A BI-keretrendszerek bevezetését azonban továbbra is hátráltatja a vállalatoknál korábban bevezetett üzletiintelligencia-megoldások megléte, a kialakult állapot.

– A különböző üzletágak gyakran megelégedéssel használnak jelentéskészítő rendszereket és ad hoc lekérdező eszközöket, egymástól függetlenül – folytatta Radnai Szabolcs. – Ilyenkor nehéz megmagyarázni a felhasználóknak, hogy azokat le kell cserélni, mert szigetszerű működésük megnehezíti a vállalaton belüli információáramlást, akadályozza a további fejlesztéseket. Ez pedig komoly probléma forrása lehet. Miután az egyes üzletágak által használt adathalmazokat nem lehet összekapcsolni, azok az ad hoc kérdések sem válaszolhatók meg, amelyek a vállalat egynél több területét vagy egészét érintik.

A vállalati IT-szervezet egyik legfontosabb feladata ezért az, hogy olyan szabványokat és ezekre épülő megoldásokat vezessen be, amelyek a BI-igények kiszolgálását közös mederbe terelve lehetővé teszik a történelmileg kialakult szigetrendszerek kiváltását egy BI-platformmal.

– A folyamat azonban csak akkor lesz sikeres, ha az új rendszerek a régiekhez képest alacsonyabb birtoklási költség mellett szélesebb funkcionalitást, nagyobb felhasználói elégedettséget adnak – hangsúlyozta a menedzser. – A bevezetést kezdjük ott, ahol legjobban szorít a cipő. A stratégiaalkotást és közzétételt sok esetben még ma is táblázatkezelőben végzik, ezért célszerű ezt a riportkészítő környezetbe emelni, ahol azonos mutatószámokkal történik a visszamérés is. Ugyanez elmondható a kontrolling feladatokról, amelyeket gyakran elkülönült rendszer támogat. Ha az első, gyorsan megtérülő projekttel a platform igazolta létjogosultságát, akkor felállítható az ütemezés, amely szerint közép- vagy hosszú távon kiválthatók a meglévő szigetrendszerek a vállalat célkitűzéseinek függvényében.

Teljesítmény és szabályozás

A nagy BI-szállítók ezért az utóbbi pár évben keretrendszerüket felkészítették arra, hogy a különböző típusú igényeket egységes platformon szolgálja ki, és az elemzések eredményeit minél több csatornán, böngészőben, mobileszközökön – és ami egyre fontosabb, az üzleti alkalmazásokba beágyazva is – tegye hozzáférhetővé.

– Meggyőződésünk, hogy a felhasználók a jövőben nem különálló BI-eszközöket használnak majd, hanem az információhoz akarnak hozzájutni abban az alkalmazásban, amelyben dolgoznak – fejtette ki Radnai Szabolcs. – Egy ügyfélszolgálat esetében a betelefonáló ügyfél értékét mutató információt ne külön ablakban kelljen előkeresni, hanem az jelenjen meg a call center szoftverben, amelyben az ügyintéző a hívást kezeli. A BI ilyen széles körű kiterjesztése azonban csak megfelelő teljesítmény mellett lehetséges. A vállalati IT-szervezet gyakran ódzkodik attól, hogy az üzleti felhasználóknak túl nagy szabadságot adjon a BI-eszközök elérésében. Az önkiszolgáló felhasználók ugyanis könnyen olyan lekérdezéseket készíthetnek, amelyek lefoglalják a központi erőforrásokat, és ezzel gátolják a többi igény kiszolgálását. Ezekkel a félelmekkel azonban le kell számolni, és lehetővé tenni, hogy az üzleti felhasználók a még több riport gyártása helyett olyan ad hoc lekérdezéseket is lefuttathassanak, amelyek alapján az üzletet előbbre vivő döntések születhetnek.

A növekvő teljesítményigény miatt előtérbe kerültek az egyszerre több ad hoc lekérdezést is kiszolgáló technológiák, közöttük az in-memory megoldások. Ezen a téren az Oracle az Exalytics készülékkel szállt versenybe. Az integrált hardver- és szoftverkomponensekből felépülő célgép memóriában futtatja az ad hoc lekérdezéseket, így a felhasználók széles körét ki tudja szolgálni anélkül, hogy ezzel akadályozná a napi riportkészítési feladatok ellátását.

– A nagy teljesítmény biztosítása mellett adminisztrációs szinten azt is szükséges szabályozni, hogy melyik felhasználói csoport, illetve feladattípus milyen erőforrásokat használhat – mutatott rá Radnai Szabolcs. – A BI-keretrendszerek ma már egységes adminisztrációs felületet biztosítanak a különböző elemzési igényeket kiszolgáló eszközök és a hozzájuk fűződő felhasználói jogosultságok menedzseléséhez. Ez a szabályozott erőforrás-gazdálkodás és jogosultságkezelés a BI-igények eredményes kiszolgálásának egyik pillére. A hazai nagyvállalatok elindultak a szabványosítás útján, azonban az előrehaladást ma még a szervezetek tagoltsága is lassítja, ez az egész közép-kelet-európai régióra jellemző. Az üzleti területek közötti átjárás, a vállalati szintű információáramlás megteremtése tehát szintén szükséges ahhoz, hogy a szervezet az üzletágankénti jelentésgyártás felől az önkiszolgáló BI irányába léphessen tovább.

A fokozatosság elve

A vállalat igényeit jól szolgáló BI-környezet kialakítása gondos tervezéssel indul – ez magától értetődőnek tűnik, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyakorlatban korántsem egyszerű a feladat.

– Az igények feltérképezésével pontosan meg kell határozni, hogy kik és mire használják majd a BI-rendszert, és ehhez mely adatforrásokból, milyen adatokra lesz szükség – mondta Szabó Gábor, az IBM Magyarország üzleti analitikai termékmenedzsere. – Ez az egyik legfontosabb mozzanat, a felhasználók ugyanis ebben a szakaszban inkább általánosságokat fogalmaznak meg, mintsem konkrét mutatószámokat definiálnak, pedig ezek egyértelmű meghatározása a későbbiekre nézve döntő jelentőségű. Az IBM a BI-bevezetéseknél a fokozatosságot támogatja. Kicsiben kell indítani a rendszert, elfogadtatni, lehetőség szerint megszerettetni a felhasználókkal, és ha ez sikerült, akkor a megoldás további riportokkal, mutatószámokkal bővíthető. A vállalatnál korábbról meglévő kisebb BI-megoldások kiaknázó rétegét lépésről lépésre kiválthatják, az adatforrások megtartásával. Az egyre több üzleti területet érintő rendszer bevezetését megkönnyíti, ha a vállalat adattárházat épít, de ez nem kötelező érvényű. A bevonásra kerülő adatforrások száma és mérete alapján dől el, hogy feltétlenül szükséges-e adattárházat építeni. Egyébként a memória- és sávszélesség-igényen túl a BI-rendszer kiterjesztésének nincs különösebb technológiai előfeltétele.

A fokozatosság elvét könnyebb érvényre juttatni, ha a vállalat BI-platform bevezetése mellett dönt, amely egységes keretrendszerbe foglalja a különböző igényeket kiszolgáló eszközöket. Az IBM üzleti analitikai portfóliójában a Cognos BI megoldást olyan tervezőeszközök egészítik ki, amelyekkel a vállalat pénzügyiteljesítmény- és stratégiamenedzsment-megoldást alakíthat ki a tervteljesítés visszaméréséhez és a folyamatok optimalizálásához. Az eszközkínálat emellett kockázatkezelő, valamint statisztikai elemzésre szolgáló és adatbányászati megoldásokat is tartalmaz.

– Cognos BI megoldásunk kétféle konstrukcióban is licencelhető – tette hozzá a termékmenedzser. – A processzorok számát alapul vevő konstrukció a teljes kiépítésű, nagy rendszerek esetében kifizetődő. A hazai piacon a felhasználószám alapú licencelés a jellemző, amely rugalmasan illeszkedik a fokozatos bevezetéshez és a mindenkori igényekhez. A Cognos saját jogosultságkezelő rendszert tartalmaz, amely a vállalati címtárral is integrálható, a hozzáférés így felhasználónként, csoportonként és szerepkörönként is szabályozható. A mobileszközökről való elérést kliensalkalmazásokkal biztosítjuk, amelyek mindhárom elterjedt mobilplatformon elérhetők.

A bevezetés előkészítése során az IBM tanácsadói a befogadó szervezetet is felmérik. Egy új rendszer bevezetése kiváló alkalom arra, hogy szervezeti átalakításokat is végrehajtson a vállalat. Erre vonatkozóan az IBM mindig ajánlásokat fogalmaz meg, az ügyfélen múlik, hogy ezekből mit fogad meg.

- A vállalatok sokszor biztosabbnak vélik, ha az új rendszer a meglévő struktúrára, a már működő folyamatokra, hierarchiára, architektúrára kerül, ezért hajlamosak emellett dönteni még akkor is, ha a rendszer egy átalakított struktúrában többet adhatna nekik – mondta Szabó Gábor. – A hazai felhasználók nyitottak a bevált gyakorlat megismerésére, érdekli őket, hogy a BI-megoldások hogyan és mire használhatók, de ha a gyakorlat átvétele komolyabb átalakítással jár, akkor inkább lemondanak róla, legalábbis egyelőre. A jelenlegi gazdasági körülmények között gyakran más feladatok kapnak prioritást, éppen ezért fontos, hogy a platform megközelítés lehetővé teszi a fejlett BI-megoldások fokozatos bevezetését kisebb költségvetésű projekteken keresztül is. Napjainkban kimondottan hangsúlyos elvárás, hogy ezek a projektek kézzelfogható eredményeket mutassanak fel. A BI-eszközök e tekintetben előnyös helyzetben vannak, mivel elkészíthetők velük azok a riportok, amelyek alapján a vállalatok optimalizálhatják működésüket, javíthatják üzleti teljesítményüket. Komoly esettanulmányokkal is alá tudjuk támasztani, hogy a BI-bevezetések több száz százalékos megtérülést is hozhatnak.

Folyamatok adattárháza

A BI területén a Software AG a Terracotta BigMemory nyílt forráskódú in-memory megoldását kínálja, és a korábban felvásárolt IDS Scheer AG SAP kompetenciájára építve az SAP HANA platformját is támogatja. Németh Róbert, az IDS Scheer Hungária Kft. cégvezetője azonban egy szorosan kapcsolódó területre is felhívta a figyelmet:

– Ügyfélkörünkben tapasztaljuk, hogy a vállalatok ma már nem mutatószámokban, hanem folyamatokban gondolkodnak, amikor a teljesítmény optimalizálása végett a működésről kívánnak képet alkotni – mondta a cégvezető. – Ezért egy BI-megoldás bevezetését mindenképp érdemes összekötni az elérni kívánt célok, a stratégia meghatározásával, valamint a folyamatok felmérésével, átalakításával és mérésével, a folyamatintelligenciával.

A folyamatintelligencia (PI) megoldások az adattárházak következő nemzedékét képviselik, megmutatják a szűk keresztmetszeteket, és beavatkozási pontok definiálására, automatikus beavatkozásra is lehetőséget teremtenek. Ilyen folyamatmonitorozó megoldás az IDS Scheer ARIS PPM, amelyben a felhasználók egészen tranzakció szintig lefúrhatnak és folyamatlefutási teljesítménymutatókat generálhatnak, valamint a Software AG webMethods Complex Event Processing, amellyel másodpercenként akár 100 ezer esemény is figyelhető a folyamatokban.

– Azzal, hogy a nagy teljesítménynek köszönhetően a BI- és PI-megoldások valós idejűvé váltak, az elemzések közvetlenül a tranzakciós rendszerekből származó adatokon futhatnak le – emelte ki Németh Róbert. – Ez biztosítja az adatok következetességét, az adatvesztés és az információs káosz elkerülését.

Az előállított információt a vállalatnak az érintett felhasználók minél szélesebb köréhez kell eljuttatnia a hasznosulás érdekében. Ez történhet a vállalat belső hálózatán és a felhőben is, de ma már kifejezett igény a mobileszközön való hozzáférés biztosítása. WebMethods Mobile Designer megoldásunkkal, amely a szoftverkódból automatikusan natívan futó kliensalkalmazást generál az elterjedt mobilplatformokra, ez pillanatok műve.