Az 1479/2011-es kormányhatározat értelmében a kormány irányítása alatt álló szervek az egymás közötti elektronikus dokumentumcsere során kizárólag nyílt, szabványos dokumentumformátumokat alkalmazhatnak. A határozat azt is elrendeli, hogy a szóban forgó szervezeteknek képeseknek kell lenniük a nemzetközi szabványokban előírt dokumentumformátumok kezelésére, fogadására, illetve a nyilvánosan elérhető elektronikus dokumentumaik szabványos formában való közzétételére. Ezen túlmenően a kormányzati szervek nem nyílt forráskódú irodai szoftvereket csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében szerezhetnek be. A fenti rendelkezések végrehajtásának határidejéül a határozat 2012. március 31-ét jelölte meg.

Támogatás, oktatás

„A feladat végrehajtásához szükséges alkalmazásokat (a kormányhatározat rendelkezése szerint) minden intézmény számára elérhetővé tettük a http://nyiltformatum.magyarorszag.hu/ honlapon. Folyamatban van egy minden érintett intézményre vonatkozó felmérés, amelyben a kormányhatározat végrehajtására vonatkozó információkat kérünk be. Várhatóan május közepére (végére) kaphatunk átfogó képet a helyzetről” – tájékoztatott Opre Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) főosztályvezetője.

Az NFM a felmérés eredményei alapján tervezi, illetve a közeljövőben a központosított közbeszerzés keretében lehetővé teszi, hogy az intézmények egyszerűbben vehessenek igénybe támogatási, oktatási szolgáltatásokat a nyílt forráskódú eszközök alkalmazásához, bevezetéséhez.

Egyelőre kivárás tapasztalható

„Egyetértek a kormányrendelet tartalmával, bár hasznosnak tartanám, ha egyértelműbben fogalmazna, és nem általában szabványos dokumentumformátumokról szólna, hanem egy adott nyílt formátumról. Persze, ha megvizsgáljuk, egyértelmű, hogy csak az ODF felel meg a rendelet szellemének, de ettől függetlenül célszerű lett volna expliciten fogalmazni. A nyílt szabványok soha nem túl koraiak, mert minél korábban vezetik be őket, annál több költséget lehet velük megtakarítani – fogalmazott Szentiványi Gábor, az ULX Kft. ügyvezető igazgatója. – A kormányrendelet az év végéig türelmi időt ad, bár nem fogalmaz egyértelműen – folytatta. – Az átállás kevés helyen történt meg, kivárás tapasztalható. Ennek oka, hogy a végrehajtó emberek mindig addig várnak, amíg lehet, hiszen közvetlen hasznát nem látják az átállásnak, viszont munka van vele.”

A szakértő szerint pontosan definiálni kell az adatcserét a rendszerek között, és nem szabad korlátozni a formátumok, valamint a programozói felületek (API) hozzáférését, megvalósítását sem technikai, sem jogi szempontból. Ha megteremtjük ezeket a feltételeket, illetve olyan rendszereket használunk, amelyekben mindez megvalósítható, tökéletes lehet az együttélés. Sajnos a kormányzati informatikában jelenleg van néhány olyan szoftver, amely nem teljesíti e feltételeket. Ez az állapot néhány gyártónak ugyan előnyös, de az együttélés és a költségmegtakarítás szempontjából hátrányos.

„Az átmeneti időszakra minden szervnek pontos eljárási szabályokat kell kidolgoznia arra vonatkozóan, hogy miként kezelje a használatos formátumokat és az ezekhez kapcsolódó eszközkészletet. Ebben segíthet egy kormányzati kompetenciaközpont, ahol ajánlásokat és segítséget kaphatnak az informatikusok, valamint a felhasználók. Fontos, hogy itt nem egy egyszeri intézkedésről, hanem egy hosszú távra megvalósítandó és fenntartandó rendszer üzemeltetéséről van szó” – hangsúlyozta Szentiványi Gábor.

Ritkán kell fekete öves szakértő

„Jóllehet a kormányhatározat ránk mint bírósági szervezetre közvetlenül nem vonatkozik, mégis nagyon fontosnak tartom a megjelenését. Az elektronikus világban ugyanis csak akkor lehet bármit bevezetni, ha a küldő és a fogadó oldal együtt tud működni. Ha tehát a kormányzati szférában kötelezővé válik a nyílt formátumok használata, akkor az számos egyéb területre, így például a parlamentre, az igazságszolgáltatásra és az önkormányzatokra is kihat, majd eléri az állampolgárokat is. Így bízhatunk benne, hogy előbb-utóbb bármelyik állami vagy önkormányzati intézményhez a lakosság nyílt formátumokban nyújthatja be a dokumentumokat. Március 31. óta még nagyon rövid idő telt el, több hónap kell ahhoz, hogy a kormányhatározat hatásait észre lehessen venni” – mondta Laky Norbert, a Fővárosi Törvényszék informatikai főosztályának vezetője.

A Fővárosi Törvényszéken (korábban Fővárosi Bíróság) több mint 10 éve használnak OpenOffice-t, jelenleg a munkaállomások 90-95 százalékán működik a nyílt szoftver. Az adatbázis-kezelők terén van gyártóhoz kötött rendszerük, de használnak nyílt forráskódú szoftvereket is.

Országosan a bírósági szervezetek szoftverei meglehetősen heterogén képet mutatnak; átlagban az OpenOffice aránya meghaladja a 60 százalékot a Microsoft Office-szal szemben. Élenjár a nyílt forráskódú rendszerek alkalmazásában például a Szombathelyi Törvényszék, ahol a munkaállomások döntő többségén Linux fut, és az irodai programcsomagok közel 100 százaléka OpenOffice.

Ami a megtakarításokat illeti, Laky Norbert szerint korrekt számokat nehéz mondani. Tájékoztató lehet azonban a következő: a 2007–2010-es időszakban körülbelül 200 millió forintot fordítottak alapvetően a számítógépes munkahelyek fejlesztésére, így sikerült elérni a 100 százalékos felszereltséget. Ugyanakkor kiszámolták, hogy 2003 és 2010 között mintegy 200 millió forintot takarítottak meg azáltal, hogy nem kereskedelmi irodai programcsomagot használnak, hanem OpenOffice.org-ot, tehát ekkora összeggel jutott több a hardverberuházásokra.

A nyílt rendszerek mögötti támogatással kapcsolatban Laky Norbert határozott álláspontot képvisel. Eszerint a manapság felmerülő apróbb problémák megoldása nem a külső szolgáltatók, hanem a helyi üzemeltetők feladata. „Könnyű azt mondani, hogy kell a támogatás, és azt csak igazi profik tudják nyújtani. Csakhogy nem tapasztalom az ezt szükségessé tevő, konkrét felhasználói igényeket. Kétségtelenül sok felhasználói probléma merül fel, de azok kiküszöbölésére oktatási programokat kell szervezni. Mindenütt olyat, amely az adott szervezet felhasználói felkészültségéhez igazodik. Persze lehetnek időnként olyan problémák, amelyek fekete öves szakértőt igényelnek, de tapasztalatom szerint ezek nagyon ritkák. És még valami: szívesen látnék arról kimutatásokat, hogy az állami intézmények mennyit költenek a gyártóhoz kötött rendszerek támogatási szerződéseire. Azt gondolom, valósággal sokkolná a magyar kis- és középvállalatokat, ha feketén-fehéren látnák, milyen szolgáltatásért, mekkora összegek vándorolnak a nagy kereskedelmi szállítók zsebébe.”

Heterogén környezet, kisebb problémákkal

Szeged Város Polgármesteri Hivatalában 2003 óta használnak nyílt forráskódú rendszereket. Először az irodai alkalmazáscsomagokat cserélték le. Ezt követte az e-önkormányzati integrált ügyviteli rendszer, ami szintén nyílt forráskódú szoftverekre épül, és aminek a használata is ténylegesen multiplatformos. Később, amikor már minden lehetőség adott volt, a kliensgépek többségét is nyílt forráskódú operációs rendszerekkel látták el.

A nyílt forráskódú irodai alkalmazáscsomagokat minden számítógépre telepítették. Ez kezdetben – a helyi képviselőtestület informatikai ellátásával együtt – közel 600 munkaállomást jelentett (ma valamivel kevesebb). „Az integrált ügyviteli rendszer platformfüggetlenségének köszönhetően a számítógépek többségén, illetve a szervereken is sikerült teljesen átállni nyílt forráskódú szoftverekre, sajnos azonban nagy számban kell használni olyan, elsősorban kincstári igényeket kiszolgáló alkalmazásokat, amelyek nagyon erősen platformfüggőek. A heterogén rendszerek használatával természetesen adódnak problémák, de korábban, amikor csak tulajdonosi szoftverekkel dolgoztunk, ugyanennyi – ha nem több – kompatibilitási problémát okozott, hogy az új szoftverek nem tudták a régebbi formátumokat megfelelően kezelni” – mutatott rá Szegfű László, a szegedi polgármesteri hivatal informatikai osztályának vezetője.

Költségvonzatok

Szegeden, csak a 600 gépen futó, nyílt forráskódú irodai alkalmazáscsomagoknak köszönhetően az elmúlt 9 évben – tekintettel a folyamatos formátumváltozásokra – 100 millió forintot is meghaladó költségmegtakarítás jelentkezett. A többi szoftverterméknél nem végeztek taxatív költségelemzést, de 9 éven keresztül, évi mintegy száz, teljesen amortizált számítógép cseréjével további komoly összegeket takarítottak meg a kliensoldali operációs rendszereken is. A szerverekre azóta egyáltalán nem vásároltak semmilyen zárt rendszert. Említést érdemelnek még azok a kis alkalmazások (képszerkesztők stb.), amelyek hozzáférhetők nyílt forráskódúként is, valamint nem szabad megfeledkezni a vírusvédelmi rendszerek áráról sem.

Szegfű László tájékoztatása szerint az oktatás költsége a nyílt és a zárt rendszerek esetén gyakorlatilag azonos, hiszen a kollégák nagy része a tulajdonosi szoftvert sem tudja hibátlanul kezelni, mindkét alkalmazást szükségszerű tehát oktatni. És itt vannak még a támogatási költségek, amelyek a zárt rendszereknél is meglehetősen magasak.

Legyen a közszféra platformfüggetlen!

„Kompatibilitási problémát elsősorban a kormányzati szervekkel való kommunikáció okoz, ezért is örültünk a kormányhatározat megjelenésének. Sajnos azonban a határozat ellenére problémákba ütközünk. Volt rá példa, hogy docx formátum használatát írták elő, amely ráadásul olyan formázásokat tartalmazott, hogy a dokumentumot semmilyen nyílt szövegszerkesztővel nem tudtuk hibátlanul megnyitni. A külső beszállítókkal általában már a közbeszerzési eljárás során vagy a szerződésben megegyezünk a szabványos dokumentumformátumok használatában. Egyébként az a jellemző, hogy a szokványos levelezés során csak kisebb formázási hibák adódnak, amelyek könnyen orvosolhatók – fogalmazott Szegfű László.

A nyílt rendszerek használatával kapcsolatos kisebb problémákra Szegeden mindig találnak megoldást valamilyen fórumon. Tapasztalatuk szerint a hatékony, igazán hozzáértő, mindenre felkészült támogatás mind a tulajdonosi, mind a nyílt forráskódú rendszerek esetén rendkívül drága. A legfontosabb különbség, hogy nyílt forráskódú rendszerek használata esetén megvan a lehetősége az informatikusnak, hogy maga próbálkozzon a komplexebb problémák megoldásával.

– Remélhetőleg a kormányzati szándék is arra mutat, hogy idővel a közszféra szereplői tényleg maguk választhatják meg azokat a szoftvertermékeket, amelyeket használni szeretnének. Ehhez csak arra volna szükség, hogy a jogszabályok ezt megengedjék, illetve hogy a közszférában ténylegesen csak platformfüggetlen rendszereket fejlesszenek, fejlesztessenek. Ez azért is fontos, mert terjednek a mobilkommunikációs eszközök, amelyek mindegyike a megszokott tulajdonosi platformtól eltérő operációs rendszereket használ” – hangsúlyozta Szegfű László.