Az iráni kormány elismerte: több
ügynökségüket is internetes támadás érte az elmúlt hetekben. A hatóságok
állítólag azonosították a hackereket.
„Államilag támogatott” iráni médiumok keddi jelentései szerint az
Ahmadinezsád-kormány elismerte: az elmúlt hetekben több ügynökségüket és
igazgatási szervüket is kibertámadás érte. Köztük az ország olajügyi
minisztériumát és számos energiaipari létesítményt.
A Mehr hírügynökség Esmaeil Ahmadi-Moqaddam
országos rendőrfőkapitányt idézte, aki kijelentette, nyomozóik „olyan
nyomokat találtak, amelyek bizonyítják, hogy több iráni minisztérium és
vállalat ellen is internetes támadásokat kíséreltek meg.”
A Mehr az iráni kormány félhivatalos orgánuma. A riport nem
részletezte, pontosan milyen „nyomokat” találtak a rendőrök, és mely
minisztériumokat, illetve cégeket támadtak meg a hackerek. „Az
Információs és Kommunikációs Technológiai minisztériummal, a Hírszerzési
Minisztériummal és azokkal a minisztériumokkal, amelyeket kibertámadás
ért, közösen vizsgáljuk az ügyet” – nyilatkozta Ahmadi-Moqaddam.
A hírügynökség vasárnapi jelentése szerint a Tudományos, Kutatási és
Technológiai minisztérium sikeresen visszavert egy hackertámadást; a
támadás időpontját nem közölték. A minisztérium illetékesei azt
állítják, sértetlenül vészelték át az online offenzívát.
Állami lapok értesülései szerint a hatóságoknak sikerült
azonosítaniuk az ország olajinfrastruktúrája ellen intézett korábbi
támadásokért felelős hackereket. „A támadás módszereit és az azt
levezénylő ügynököket azonosítottuk, de – mivel folyamatban lévő
nyomozásról van szó – további részletekkel egyelőre nem szolgálhatok” –
idézte a Press TV Hamdollah Mohammadnejad olajügyi minisztert.
A Press TV a Mehr hírügynökséghez hasonlóan a kormány érdekeltségi körébe tartozik: az állami tulajdonban lévő Islamic Republic of Iran Broadcasting társaság egyik angol nyelvű csatornája.
Az iráni kormány szereti médiakörökben is megszellőztetni a fontosabb
szervezetei ellen indított kibertámadásokat, amelyekért általában a
nyugati titkosszolgálatokat teszik felelőssé. A legtöbbször – ahogy most
is – tagadják, hogy a hackereknek sikerült volna kárt tenniük a
rendszereikben, és nagy hangon dicsérik az ország "IT-védelmi
hadosztályainak" teljesítményét.
Az iráni vezetés alig néhány esetben tért el a fent vázolt kommunikációs forgatókönyvtől. Ezek egyike a 2010 őszén kirobbant Stuxnet-botrány volt, amikor maga Mahmud Ahmadinezsád
elnök is elismerte, hogy egy rendkívül kifinomult kiberfegyver - a
rettegett Stuxnet – több tízezer számítógépet fertőzött meg az
országban, és „néhány”, az urándúsításnál használt centrifugát is
tönkretett.
Nyugati elemzők szerint a vírus ennél jóval nagyobb károkat okozott, és évekkel vetette vissza az iráni atomprogramot.