Államigazgatás

Balaton

Belföld

Egészségügy / szociális intézmények

Egyesület

Elektronikus ügyintézés

Elemzések, tanulmányok

Érdekességek

EU információk

EU pályázatok

e-ügyintézés

Foglalkoztatás

Gazdaságpolitika

Informatika

Informatika és távközlés

Interjú

Internet / multimédia

Kormányzati hírek

Minisztériumok

Oktatás

Piackutatás

Társadalom

Távközlés

Telemarketing

Tudomány

Tudományos hírek


Mit hoz a negyedik mobilszolgáltató?
 
Az új mobiltelefon-társaság leginkább az állami szektort akarja megcélozni, ám ezen előfizetéseket csak közbeszerzéssel nyerhetné meg. Ehhez viszont a mainál kedvezőbb árat kellene kínálnia, miközben információink szerint az állami szektor már ma is jelentős diszkonttal − szinte önköltségi áron − jut a szolgáltatáshoz.

Hamarosan többet meg lehet tudni a negyedik magyarországi mobiltelefon-társaság terveiről − eddig annyi ismert, hogy az MPVI Mobil Zrt. vállalat alaptőkéje 500 millió forint, benne a Magyar Posta Zrt. tulajdoni hányada 10 százalék, az MVM Zrt. és az MFB Invest Zrt. pedig 45-45 százalékkal rendelkezik. A korábbi tervek szerint az új társaság a napokban kíván bemutatkozni, s akkor fény derülhet arra, hogy milyen tempóban akarja végrehajtani a fejlesztéseket, képes lesz-e december végén elindítani a szolgáltatást, s milyen szolgáltatási portfólióval, illetve árakkal kíván megjelenni, milyen stratégia mellett.

Stratégiára várva

A meglévő piaci szereplők egyelőre nem nagyon kívántak nyilatkozni, mondván, amíg nem ismerik a cég stratégiáját (például hogy a hangalapú szolgáltatásokra és a mobil internetre vagy csak az utóbbira akar fokuszálni), addig nem tudják megmondani, hogy miként hat majd a piacra. A Magyar Telekom kommunikációs igazgatósága annyit mondott, hogy Magyarországon jelenleg is igen erős a mobilpiaci verseny, ebben osztozott a Telenor is. A beruházásoknak köszönhetően nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan jó az ár-érték arány, valamint a szolgáltatások minősége. A Telekom hozzátette, hogy a versenyt természetesnek tartják, ráadásul a magyar mobilpiac idén nem csak a negyedik szolgáltató belépésével bővül: megjelentek a virtuális mobilszolgáltatók (MVNO) is.

Egyelőre kérdés, hogy az új társaság miként tudja teljesíteni első feladatát, vagyis a hálózat kiépítését. A konzorcium egyik tagja, az MVM ugyanis közölte, hogy nem apportálja meglévő hálózatát, pedig az szakértők szerint jó alapja lehetne a budapesti szolgáltatásnak. Ez persze nem zárja ki, hogy az infrastruktúrát valamilyen módon ne hasznosíthatnák − például az MPVI bérbe veszi −, de még akkor is hiányoznak a bázisállomások, ezek beszerzése csak most kezdődhet el, utána indulhat a hálózat kiépítése. Azt sem tudni, hogy a közvetve állami tulajdonban lévő cégnek közbeszerzési eljárást kell- e folytatnia vagy sem − ha igen, az több időt igényelhet.

Meg kell állapodni a riválisokkal

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Mindezekkel december végére készen kellene lenni, de ahhoz, hogy a társaság már ekkortól országos szolgáltatást nyújthasson, meg kell állapodnia a versenytársaival is a nemzeti roaming-szolgáltatásról, ahogyan ez a Vodafone 1999-es piacra lépésekor is történt. A szabályok együttműködésre kötelezik a szereplőket − kérdés, hogy ezt mikor és milyen áron éri el az újonc, hiszen a versenytársak nem fogadták kitörő örömmel megjelenését (mondván, a kormány előbb megcsapolta őket a különadóval, majd rájuk ereszti az állami cégek által létrehozott vállalkozást). A "régiek" még a frekvenciapályázat idején kifogással éltek, ám ezt hamar lesöpörte a pályázatot lebonyolító Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Ezt követően a Magyar Telekom jelezte, hogy az árverési eljárásban és a határozatban lévő jogi hibák miatt bírósághoz fordul. A cég azt kérte, hogy a Fővárosi Törvényszék helyezze hatályon kívül a pályázati határozatnak azt a passzusát, amely a konzorciumot nyertessé nyilvánította.

Azt még nem tudni, mikor dönt a bíróság, de ha nem is ad helyet a keresetnek, illetve eközben az MPVI-nek sikerül kiépítenie budapesti hálózatát és a piaci szereplőkkel megállapodva megkezdi a szolgáltatást, még mindig kérdés, hogy milyen árakon és kiket kíván meghódítani. Ahhoz, hogy az előfizetők átpártoljanak hozzá − hiszen új ügyfelekről szinte nem lehet beszélni −, a cégnek be kell bizonyítania: miközben legalább olyan jó a hálózata, mint a versenytársaké, azokénál kedvezőbb árakat tud felmutatni egy telített piacon. (Ahol februárban az előző hónaphoz képest 19 ezerrel lett kevesebb a három szolgáltató előfizetői összlétszáma, így 11,059 millió ügyfél generálta a forgalmat.) Az jó ideje megfigyelhető, hogy számos ügyfélnek több előfizetése van, de a mobil internet területén ez a jelenség nem várható. Februárban az előző havi 1,738 millióról 1,770 millióra emelkedett az aktív előfizetések száma, ugyanakkor az előfizetők az előző havi 1,995 millió után 1,933 millió GB adatot töltöttek le és fel, az egy aktív ügyfélre jutó átlagos forgalom pedig 1,09 GB-ra csökkent.

Irány az állam

Az új mobiltelefon-társaság leginkább az állami szektort akarja megcélozni − vélik szakértők −, az ottani előfizetéseket azonban csak közbeszerzési pályázat keretében nyerhetné meg. Ehhez viszont a mainál kedvezőbb árat kellene kínálnia, miközben információink szerint az állami szektor már ma is jelentős diszkonttal − szinte önköltségi áron − jut a szolgáltatáshoz. Ha az új cég is ilyet ajánlana, akkor kérdés, hogy mikorra térülne meg a beruházása. Egyes prognózisok szerint az új társaságnak az első évben körülbelül kétszázezer ügyfele lesz, ami az állami előfizetések átcsábításával elérheti az egymilliót. Megfigyelők szerint a három mobiltelefon-társaság profitabilitása alapján vannak még tartalékok a rendszerben. A trió bevétele ugyan csökkenő tendenciát mutat, de még így is meghaladja a hétszázmilliárd forintot, üzemi eredményük nyolcvanmilliárd forint körüli volt 2010-ben.

A fogyasztók 2010-ben a 2002-es áron számolva közel negyven százalékkal olcsóbban jutottak hozzá a távközlési szolgáltatásokhoz, mint 2002-ben − derül ki egy a Corvinus Egyetem által tavaly készített tanulmányból. A KSH által nyilvántartott szolgáltatáscsoportok között nincs olyan, amelynél ez a reálárcsökkenés nagyobb lenne, sőt olyan szolgáltatás se nagyon található, amelynek az ára megközelítőleg hasonló esést mutatna.
Publikálta
E-Government, Alapitvány