Az Innovatív Unióba foglalt politikák célja, hogy

• tudományos téren világklasszissá emelje Európát,
• az európai innovációs partnerségeken keresztül forradalmasítsa a köz- és a magánszféra együttműködését, illetve, hogy
• eltávolítsa az akadályokat (drága szabadalmak, a piac széttöredezettsége, képzett munkaerő hiánya és a szabványosítás lassú folyamata) az innovatív ötletek piacra jutása elől.

„A válságból kilábalva, a kegyetlen világpiaci verseny szorításában egyre sürgetőbb, hogy előrelépjünk az innováció területén. Ha nem alakítjuk át Európát innovatív Unióvá, gazdaságainkra az enyészet vár, ötleteink és tehetségeink pedig veszendőbe mennek. Az innováció központi szerepet játszik mind a fenntartható növekedési pályára állás, mind társadalmunk méltányosabbá és környezetközpontúbbá tétele szempontjából. Európa innovációs teljesítményében elsöprő változásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy olyan időtálló, jól fizetett munkahelyeket teremthessünk, amelyek kiállják a globalizáció nyomását.” – mondták Máire Geoghegan-Quinn, kutatási, innovációs és tudományos biztos, valamint Antonio Tajani, ipari és a vállalkozáspolitikai biztos.

Az innovatív Unió egyik fő eleme az úgynevezett Innovációs Partnerségek kialakítása. A Bizottság arra számít, hogy ennek keretében – az összes érintett szektort és politikaterületet átfogva – képes lesz mind uniós, mind nemzeti, mind pedig regionális szinten kapcsolatot teremteni az érdekelt szervezetek és intézmények között, és ezáltal az egyes területeken előrejelezhetővé válnak a jogszabályi változások, a készülő szabványok, összehangoltabbá válnak a beruházások és a kísérleti projektek. Bár a Bizottság közleménye szerint a partnerségek az EU összes speciális társadalmi kihívását lefedik majd, azok pontos felépítése egyelőre nem ismert.

A Bizottság a partnerségeken keresztül arra szeretné ösztönözni a tagállamokat, hogy serkentsék az együttműködést az egyetemek és a magánszféra szereplői között, hogy kezeljék az Európa országaiban kialakult krónikus szakemberhiányt. Ahogy arról korábban beszámoltunk (EurActiv.hu 2010.03.02.) Magyarországon az egyetemi, főiskolai hallgatók csupán 10 százaléka tanul reálszakon, miközben a természettudományos és műszaki területen képzett diplomások aránya az OECD átlagában 25 százalék körül van, sőt a távol-keleti országokban – például Szingapúrban -  meghaladja a 40 százalékot.

2011-ben a magyar tanácsi elnökség alatt sor kerül az első kísérleti partnerség felállítására, amely az egészséges és aktív öregedést kívánja előmozdítani. Ennek kapcsán szeptemberben a Bizottság egy másik tagja, Neelie Kroes digitális ügyekért felelős biztos bemutatta saját elképzeléseit is arra vonatkozóan, hogyan lehetne az idősek számára az infokommunikációs technológiák segítségével biztosítani az aktív öregkort és egyben üzleti lehetőséget biztosítani a vállalkozások számára (EurActiv.hu 2010.09.16.).

Változatos finanszírozási ötletek

Ahogy azonban az előbbi ötlet mögül, úgy az innovatív Unió mögül is hiányzik egyelőre a pénzügyi forrás. A Bizottság egy nemrég bemutatott tanulmányra hivatkozik, amely szerint ha uniós átlagban valóban 3 százalékos lesz a K+F ráfordítás, akkor ezzel mintegy 3,7 millió munkahely teremthető Európa-szerte, és 2025-ig 795 milliárdra növekedhet az uniós GDP. A tanulmány úgy véli, hogy mindehhez további egy millió kutatóra lenne szükség.

A K+F ráfordítás azonban azon múlik, hogy a tagállamok összességében hajlandóak-e legalább ennyit fordítani a versenyképesség növelésére. Az EurActiv Hálózat által készített körkép szerint ez egyelőre kétséges. A kelet-európai országok többsége jóval elmarad 3 százaléktól, sőt gyakran a GDP egy százaléka alatti értéket mutatnak a K+F ráfordítási adatok (Bulgária 0,15%, Szlovákia 1,2%, Magyarország 0,9%, Lengyelország 0,56%), de még a francia szándékok is csak a 2 százalékot közelítik.

„Az OECD és más szervezetek is sürgetik a kormányokat arra, hogy a nehéz időkben is tartsák fönn a kutatás és innováció terén a befektetéseiket, mivel ezek növekedést ösztönző, válságkezelő beruházások. A Bizottság osztja ezt a véleményt.” – írja a Bizottság.

A Bizottság, a K+F ráfordításokon kívül, egy másik finanszírozás lehetőséget nyitna. Azt javasolja a tagállamoknak, hogy költségvetéseikben különítsenek el egy összeget, amelyet a közbeszerzések területén, az innovatív termékek és szolgáltatások beszerzésére fordítanának. Az EU végrehajtó szerve szerint ezzel egy évi 10 milliárd eurós közbeszerzési piac hozható létre, melynek tagállamok közötti koordinációjához Brüsszel felajánlotta segítségét is.

„Az innovatív Unió legalább annyira gazdaságpolitika, mint az éppen zajló uniós gazdaságirányítási reform” – mondta Máire Geoghegan-Quinn a mai sajtótájékoztatón. A Bizottság éppen ezért az Innovációs Unió keretében, az Európai Beruházási Bankkal együttműködve kezelné a határon átnyúló kockázati tőkeszabályozás reformját, hogy javítsa a vállalkozások forráshoz jutásának lehetőségeit, de további egyszerűsítéseket tervez a strukturális alapok és az állami támogatások uniós szabályozások terén is. Azt szeretné, ha a tagállamok a jelenleginél összehangoltabban és hatékonyabban használnák fel a strukturális alapokban, a kutatás és innováció területére elkülönített 86 milliárd eurót.

A tervezet szerint azonban nem csak közpénzzel kellene az európai innovációs lendületet beindítani, hanem olyan feltételeket kell teremteni, amely a magánszférát is befektetésre ösztönzi. Ennek érdekében a Bizottság azt tervezi, hogy 2011 elején olyan jogszabály-tervezetet mutat be, amely meggyorsítaná a szabványok kidolgozását, és modernizálná a szellemi tulajdonra vonatkozó uniós szabályozást. Többek közt arra számít, hogy az uniós szabadalmak szabályozásának egyszerűsítése következtében az európai vállalkozások évi 250 millió eurót spórolhatnak meg.

Vélemények:

Antonio Tajani, az Európai Bizottság ipari és vállalkozáspolitikai biztosa a mai sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az innovatív Unió keretében különös figyelmet kívánnak fordítani arra, hogy a kis- és középvállalkozások számára is megnyíljon az út az innováció felé.

„Már eddig is végrehajtottunk egyszerűsítéseket az FP7 és a következő FP8 kutatási programok pályázati feltételeiben, de ennél is tovább akarunk menni, hogy a vállalkozások, különösen a 10-15 fős alkalmazotti körrel bíró kkv-k, könnyebben jussanak forráshoz. A könnyebb hitelhez jutás érdekében tovább erősítjük az Európai Beruházási Bankkal való együttműködésünket is.” – mondta Tajani.

Hangsúlyozta, hogy sürgős szükség van a szabadalmak árának csökkentésére is, hogy a vállalkozások ne kényszerüljenek egy országra korlátozni a tevékenységi területüket azért, mert a több országra vonatkozó szabadalmakat nem tudnák megfizetni.

„egy európai vállalat most évi 192.000 eurót költ arra, hogy termékét mind a 27 tagállamra érvényes szabadalommal lássa el. A cél az, hogy ezt 4500 euró alá csökkentsük.” – mondta Tajani.

Következő lépések:

2010. október 12.: A Versenyképességi Tanács, vagyis az EU versenyképességért felelős miniszterei megvitatják az innovatív Unió ötletét.

2010. október 11-15.: Az Európai Parlamentben sor kerül a Második Európai Innovációs Csúcstalálkozóra.

2011: Az első Innovációs Partnerség beindítása

Az Európai Unió intézményei és hivatalos honlapjai

Máire Geoghegan-Quinn, a Bizottság kutatásügyért, innovációért és tudományért felelős tagja, valamint Antonio Tajani ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, a Bizottság alelnöke így fogalmazott: „A válságból kilábalva, a kegyetlen világpiaci verseny szorításában egyre sürgetőbb, hogy előrelépjünk az innováció területén. Ha nem alakítjuk át Európát innovatív Unióvá, gazdaságainkra az enyészet vár, ötleteink és tehetségeink pedig veszendőbe mennek. Az innováció központi szerepet játszik mind a fenntartható növekedési pályára állás, mind társadalmunk méltányosabbá és környezetközpontúbbá tétele szempontjából. Európa innovációs teljesítményében elsöprő változásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy olyan időtálló, jól fizetett munkahelyeket teremthessünk, amelyek kiállják a globalizáció nyomását.”

Egy nemrégiben készült tanulmány¹ szerint ha teljesül az Európa 2020 stratégiában a K+F területén megfogalmazott cél, azaz Európa K+F-célú ráfordításai a GDP 3 százalékára nőnek, azzal 2025-ig 3,7 millió új munkahely jöhet létre, éves GDP-nk pedig 795 milliárd euróval gyarapodhat. Ehhez a mostaninál egymillióval több kutatóra van szükség.

Az innovatív Unió tíz legfontosabb összetevője

• Az európai innovációs partnerségek az érintetteket – európai, nemzeti és regionális szintűeket, köz- és magánszektorbelieket egyaránt – olyan jól meghatározott célok mögé sorakoztatják fel, amelyek az előttünk álló társadalmi kérdések megoldását ígérik, egyúttal pedig annak lehetőségét is magukban hordozzák, hogy Európa az adott szakpolitikai területen világelsővé váljon. A partnerségek ösztönzik a kutatást és a technológiafejlesztést (K+F), összehangolják a pénzeszközök felhasználását, felgyorsítják a szabványosítást, és mozgósítják a szükséges keresletet. A Bizottság a finanszírozási kedv fellendítése érdekében ezekhez a partnerségekhez kezdeti finanszírozást biztosít. Kísérleti jelleggel legkésőbb 2011 elejéig útjára indul az első ilyen kezdeményezés, mely az egészségben töltött, aktív időskor kérdéseivel foglalkozik, és azt a célt tűzi maga elé, hogy 2020-ig két évvel meghosszabbítsa életünk azon részét, amelyben jó egészségnek örvendünk. A később létrehozandó partnerségek egyebek mellett az energiaügyre, az „intelligens” városokra és mobilitásra, a vízfelhasználás hatékonyságára, a nem energetikai célú nyersanyagokra, illetőleg a fenntartható és termelékeny mezőgazdaságra fognak irányulni.
• A Bizottság huszonöt mutatóból kialakította „az innovatív Unió eredménytábláját”, és ellenőrző listát állított össze a sikeres innovációs rendszerek jellemző tulajdonságairól. Továbblépésként egy olyan új mutató kidolgozása a cél, amely a gyorsan növekvő, innovatív vállalkozásoknak a gazdaságból való részesedését méri. A Bizottság emellett támogatást fog nyújtani egy, az egyetemek független rangsorolását biztosító rendszerhez is.
• A Bizottság intézkedéseket tesz a finanszírozáshoz jutás javítására. Javaslatot terjeszt elő a kockázati tőke országhatárokon átívelő szabályozási keretének kialakítására, az Európai Beruházási Bankkal együttműködve törekedni fog a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmushoz hasonló EU-szintű rendszerek nagyobb mértékű igénybevételére, és egy elismert szakembert fel fog kérni arra, hogy segítse az innovatív vállalkozások és a befektetők tagállamok közötti egymásra találását.
• A már folyamatban lévő kutatási kezdeményezések megerősítése érdekében a Bizottság javaslatokat fog előterjeszteni az európai kutatási térség 2014-ig történő teljes kiépítésére, amit egyébként a Lisszaboni Szerződés jogi kötelezettségként is előír a számára. Ennek eredményeképpen javul az európai és a nemzeti szintű kutatáspolitikák összhangja, csökken a bürokrácia, és – egyebek mellett a nyugdíjjogosultságok másik tagállamba való átvitelének lehetővé tételével – egyszerűsödik a kutatói mobilitás. A lehető legnagyobb mértékben nyilvánosan is hozzáférhetővé válnak a közfinanszírozásból végzett kutatások eredményei. A nyolcadik keretprogram az Európa 2020 stratégia megvalósulását fogja támogatni. Az Európai Kutatási Tanács és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet tovább fejlődik. A Bizottság a Közös Kutatóközpont bevonásával megerősíti a szakpolitikai döntés-előkészítés tudományos alapjait.
• A Bizottság 2011-ben európai tervezési vezetőtestületet hoz létre, és bevezeti a „kiváló európai terv” címkét.
• A Bizottság 2011-ben nagyszabású kutatási programot kezdeményez a közszektor és a társadalmi innováció kapcsolatáról, és kísérletképpen útjára indítja „az európai közszektor innovációs eredménytábláját”. Ezen túlmenően azzal a céllal, hogy a társadalmi innovációval foglalkozó szakemberek munkájához szakértői hátteret biztosítson, európai kísérleti kezdeményezést indít a társadalmi innováció területén, és javasolni fogja, hogy az Európai Szociális Alap programjai jobban összpontosítsanak a társadalmi innováció kérdéskörére. Egyeztetni fog a szociális partnerekkel arról, hogy hogyan lehetne az innovatív gazdaság működési elvét valamennyi foglalkoztatási szintre kiterjeszteni.
• A Bizottság javasolja, hogy a kormányok külön keretet különítsenek el az innovatív termékekre és szolgáltatásokra irányuló közbeszerzésre. Ezzel a közszolgáltatásokat javító innováció számára éves szinten legalább 10 milliárd euró értékű beszerzési piac jönne létre. A Bizottság emellett iránymutatással is fog szolgálni a különböző tagállamokban működő ajánlatkérők közös beszerzéseihez.
• A műszaki átjárhatóság biztosítása és az innováció ügyének segítése érdekében a Bizottság 2011 elején jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni a szabványalkotás felgyorsítására és korszerűsítésére.
• A szellemi tulajdonra vonatkozó európai szabályozás korszerűsítésre szorul. Ha sikerülne megállapodást elérni az európai uniós szabadalom kérdésében, azzal a vállalkozások 250 millió eurót takaríthatnának meg évente. A Bizottság 2011-ben javaslatokat fog előterjeszteni a szabadalmak és a használati engedélyek európai tudáspiacával kapcsolatban is.
• Az innováció a strukturális alapok és az állami támogatásokra irányadó keretszabályozás átalakításával is ösztönözhető. A Bizottság ennek jegyében segíteni fogja a tagállamokat a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban a strukturális alapokból kutatásra és innovációra fordítható 86 milliárd euró hatékonyabb felhasználásában, a strukturális alapok 2013 utáni szabályozására vonatkozó javaslataiban nagyobb hangsúlyt helyez az innováció szempontjaira, az állami támogatásokra irányadó keretszabályozást pedig már 2011-ben felülvizsgálja.

Az „innovatív Unióra” vonatkozó elképzeléseket október 12-én a versenyképességi tanács, decemberben pedig az Európai Tanács fogja megvitatni. A stratégia megvalósulásának nyomon követését az Európa 2020 stratégia irányítási eszközei biztosítják. Egy úgynevezett innovációs konferencia minden évben meg fogja vitatni az „innovatív Unió” megvalósításában elért eredményeket.

További információk:

MEMO/10/473

http://ec.europa.eu/innovation-union

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/index_en.htm

http://www.facebook.com/innovation.union

http://twitter.com/innovationunion

http://blogs.ec.europa.eu/innovationunlimited/

¹ :

P. Zagamé, (2010) The cost of a non-innovative Europe,

http://ec.europa.eu/research/social-sciences/policy-briefs-research-achievements_en.html