Fogyasztók: élénk egységes digitális piac és nagy sebességű internet-hozzáférés

A digitális világ rendszerint csak egy karnyújtásnyira van. Európában azonban jelenleg rendkívül sokan ragadtak az internetes „leállósávban”, mivel az egységes digitális piac alulfejlett, a polgárok bizalmatlanok az online jelenléttel szemben, vagy mert még csak nem is rendelkeznek nagy sebességű internetkapcsolattal.

A fogyasztók még ma sem tudják maximálisan kihasználni a versenyképes árak és az egységes európai digitális piacon elérhető gazdag kínálat előnyeit. Az interneten sokszor egyszerűbb valamit egy egyesült államokbeli vállalkozástól megvásárolni, mint egy másik uniós országból. A más uniós tagállamokból történő online vásárlási kísérletek 60%-ában például olyan nehézségekkel kell számolni, mint a hitelkártyás fizetés elutasítása, csak mert az „nem megfelelő” országból érkezik. További példa, hogy a fogyasztók bármely európai zeneboltban vásárolhatnak CD-t, online azonban egy másik uniós országból gyakran képtelenek legálisan zenét letölteni, mert az ezzel kapcsolatos jogok egy-egy adott országra korlátozódnak. Ez a szétaprózódottság azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban négyszer annyi a zeneletöltések száma, mint az EU-ban. Ide kapcsolódik az is, hogy az EU internetes felhasználóinak csupán 12%-a érzi teljesen biztonságosnak az internetes tranzakciók elvégzését.

A távközlés tekintetében a barangolásra vonatkozó uniós intézkedések ellenére a fogyasztók továbbra sem használják szívesen külföldön mobiltelefonjukat, amit – különösen az adatátvitel esetében – az indokol, hogy ugyanazon szolgáltatások igénybevételekor magasabb árat kell fizetniük, mint saját tagállamukban.

Az európai digitális menetrend ezeket a problémákat kívánja orvosolni annak érdekében, hogy a polgárok a digitális társadalom valamennyi lehetséges előnyével élhessenek.

Célja például a szupergyors internethez való hozzáférés biztosítása, amelynek segítségével a polgárok online vásárolhatnak, alkothatnak, tanulhatnak, élhetnek társasági életet és kommunikálhatnak egymással és amely a gazdaság növekedése szempontjából is elengedhetetlen. Az európai digitális menetrend célja, hogy 2020-ig minden európai polgárnak biztosítsa a legalább 30 Mbps sebességű internetkapcsolatot, az európai háztartások fele számára pedig a 100 Mbps-os vagy azt meghaladó sávszélességű internetkapcsolatot.

A digitális menetrend ösztönözni fogja továbbá a rádiófrekvencia-gazdálkodás uniós szintű koordinációját az innovatív, vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások növekedésének elősegítése érdekében. Egyértelmű szabályokat fog meghatározni a nyílt és versenyképes, újgenerációs hálózatokba való beruházások ösztönzése érdekében és támogatást fog nyújtani a hatóságoknak az új, szélessávú infrastruktúra olyan helyekre történő kiterjesztéséhez, ahol a földrajzi adottságok vagy a potenciális ügyfelek korlátozott száma miatt a piac vagy a magánberuházások önmagukban nehezen tudnák biztosítani a nagy sebességű internetet (pl.: vidéki területek).

A digitális menetrend a szerzői jogok tisztázásának, kezelésének és határokon átnyúló engedélyezésének leegyszerűsítésével megoldást szeretne találni a jogszerű online tartalmakhoz való összeurópai hozzáférés kérdésére. Ezenfelül elő fogja mozdítani a nemzeti könyvtárak, levéltárak és múzeumok gazdag gyűjteményeinek nagyléptékű digitalizálását és az európai digitális könyvtárak portálja, az Europeana (www.europeana.eu) révén elő fogja segíteni az ezekhez való hozzáférést (lásd: MEMO/10/166).

További intézkedés ezen a területen többek között az elektronikus fizetés és számlázás leegyszerűsítése Európa bármely pontján a határokon átnyúló online vásárlások ösztönzése érdekében.

Az európaiak internetes biztonságérzetének megerősítése céljából a digitális menetrend szigorítani fogja a személyes adatok védelméről szóló uniós előírásokat, tökéletesíti az „eYou guide”-ot – az online jogok digitális útmutatóját – (http://ec.europa.eu/information_society/eyouguide/index_en.htm), hogy az gyakorlatiasabb és felhasználóbarátabb legyen, valamint az e-kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódóan javasolni fogja egy uniós szintű online vitarendezési rendszer létrehozását.

A digitális menetrend ezenfelül növelni kívánja a polgárok bizalmát az internethasználat iránt, többek között a számítógépes támadásokkal, a személyazonosság-lopással és a kéretlen elektronikus üzenetekkel szembeni összehangoltabb európai fellépés biztosítása révén.

Az egységes távközlési piac hiányának költségeit felderíteni hivatott vizsgálatot követően a Bizottság további intézkedéseket fog hozni például annak biztosítása érdekében, hogy 2015-re a belföldi és a roaming tarifák nagyjából kiegyenlítődjenek.

Munkavállalók – a digitális kornak megfelelő készségek

Európa ma növekvő hiánnyal küzd az IKT-készségek terén. 150 millió európai – mintegy 30% – még soha nem használta az internetet, az európai oktatási és képzési rendszerek pedig nem tartanak lépést a mai digitális munkaerőpiacon szükséges IKT-készségekkel. A digitális menetrend célja valamennyi uniós polgár digitális készségeinek bővítése és korszerűsítése korra, lakóhelyre vagy gazdasági helyzetre való tekintet nélkül annak érdekében, hogy a digitális társadalom és a munkaerőpiac teljes jogú szereplőivé válhassanak.

Ezenkívül hatalmas kihasználatlan lehetőség rejlik azon több millió fiatalban és több millió, különböző korú nőben is, akik rendszeres IKT-felhasználók, és akik számára vonzó lehet egy, az IKT- vagy a technológiai ágazatban kínált állás. E rendkívüli potenciális tehetség- és erőforrásbázist az európai növekedés és versenyképesség szolgálatába kell állítani. A digitális menetrend törekedni fog annak biztosítására, hogy a polgárok – elsősorban a fiatalok – körében tudatosítsa az IKT-ban rejlő lehetőségeket valamennyi szakmai területen. Az EU felszólítja a tagállamokat, hogy az Európai Szociális Alap keretén belül foglalkozzon kiemelten a digitális jártassággal és kompetenciával.

Az IKT-készségeket már használók és a technológiai ágazatban dolgozók esetében a digitális menetrend elő fogja segíteni az IKT-szakemberek kompetenciáinak meghatározását és felismerését annak érdekében, hogy egy adott IKT-ismeretekkel rendelkező munkavállalókat igénylő ágazat egyszerűen azonosíthassa őket.

Betegek és orvosok – az IKT felhasználása a fenntartható egészségügyi ellátás érdekében

Az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó digitális technológiákra irányuló, más néven e-egészségügyi beruházások drámai mértékben javíthatják az európai betegek és szakorvosok számára elérhető ellátások választékát és színvonalát. Az új távgyógyászati szolgáltatások, mint például az interneten keresztül végzett orvosi konzultáció és a krónikus betegségben szenvedő vagy fogyatékos betegek egészségi állapotának figyelemmel kísérésére alkalmas hordozható készülékek minden eddiginél nagyobb mozgási szabadságot biztosíthatnak a betegek számára.

Gyakorlati szempontból az e-egészségügy csökkentheti a műhibák kockázatát és elősegítheti az egészségügyi problémák korai észlelését. A szívbetegek otthoni távolsági megfigyelése 15%-kal javíthatja a túlélési arányt, 26%-kal csökkentheti a kórházban töltött napok számát és az ápolási költségek 10%-os megtakarítását jelentheti – ez nehéz gazdasági időszakban alapvető fontosságú. Az e-rendelvényeknek köszönhetően 15%-kal csökkenhetnek a gyógyszer-adagolási hibák. Az e-egészségügy nélkülözhetetlen lesz ahhoz, hogy Európa idősödő társadalmaiban az egészségügyi ellátás továbbra is megfizethető és mindenki számára elérhető maradjon.

A digitális menetrend célja, hogy az európai lakosok 2015-re ne csupán otthon, hanem az EU-n belül utazva bárhol biztonságos kapcsolaton keresztül férhessenek hozzá online egészségügyi adataikhoz. Ez megkönnyítené az orvosok munkáját és lehetővé tenné, hogy a betegek a belföldön vagy egy másik uniós tagállamban tett orvosi látogatásaik alkalmával a legjobb segítséget kapják.

Feldolgozóipar – egy átjárható digitális társadalom lehetőségei

Az IKT-ágazat rendkívüli mértékben növeli az európai gazdaság egészének átfogó termelékenységét (már az elmúlt 15 évben is az információs és kommunikációs technológiákból származott az európai termelékenységnövekedés fele – lásd: IP/10/571 –, és ez a tendencia várhatóan fokozódni fog).

Egy ideális világban a digitális szolgáltatások és készülékek tökéletesen működnének és kommunikálnának egymással. Ma azonban még nem ez a helyzet. Számos olyan készülék és szoftverfelület van, amelyek nem olyan mértékben átjárhatók, mint amennyire lehetnének, ez pedig szétaprózódott piacokat eredményez és a verseny hiányához vezet. Ezenfelül a szabványosítási folyamatok sem tartanak minden esetben lépést a technológiai változásokkal. E problémák együtt igencsak megnehezítik a technológiák integrált használatát és azt jelentik, hogy az online szolgáltatások – köztük a közszolgáltatások – továbbra is gyakran adott szoftverek vagy készülékek használatára kötelezik a felhasználókat, ami a beszűkülés és az árnövekedés kockázatával jár. Ezek a korlátok azt is megakadályozzák, hogy a feldolgozóipar innovatív termékeket és szolgáltatásokat fejlesszen ki, és esetlegesen az olyannyira szükséges gazdasági növekedésnek és munkahelyteremtésnek is gátjává válnak.

E nehézségek kezelése érdekében a digitális menetrend 2010-ig az európai szabványosítási politika felülvizsgálatát irányozza elő, amelynek elsődleges célja, hogy az európai IKT-szabványosítás lépést tudjon tartani a gyorsan fejlődő technológiai piacokkal. A Bizottság továbbá útmutatást fog kiadni a szabványosítás, az IKT-megoldásokkal kapcsolatos közbeszerzések és az interoperabilitás szabályaira vonatkozóan.

Az IKT-ágazat – kutatás és fejlesztés a digitális gazdaság szolgálatában

A digitális menetrend különösen törekszik az európai IKT-kutatásra irányuló elégtelen beruházások és az azt jellemző szétaprózódottság jelentős problémájának megoldására. Az IKT-k kutatására és fejlesztésre (K+F) fordított európai kiadások az Egyesült Államok kiadásainak csupán 40%-át teszik ki. Ez stratégiai hiányosság, figyelembe véve, hogy a modern gazdaságban az IKT a legfontosabb alaptechnológia.

A digitális menetrend a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzések és a köz- és magánszféra közötti partnerségek tervszerű felhasználásával, a kutatás és az innováció regionális és egyéb uniós alapú finanszírozásával, valamint – legalább 2013-ig – az európai IKT K+F költségvetés európai kutatási keretprogramokban előirányzott évi növelésének teljesítésével ösztönözni fogja a magánberuházásokat.

Az IKT-ágazatban emellett jelentős a magasan képzett IKT-szakemberek hiánya, ami megnehezíti az ágazatban jellemző jelenlegi és jövőbeli munkaerő-követelmények teljesítését. Az európai digitális menetrend ezt a problémát az IKT-oktatás ösztönzése és olyan intézkedésekre tett javaslatok révén kívánja orvosolni, amelyek előmenetel tekintetében növelik az ágazat vonzerejét. A rendelkezésre álló és jól felkészült IKT-szakemberek előmozdítják az ágazat biztos növekedését, amelynek fejlődése nagymértékben a személyes ismeretektől és kompetenciáktól függ.

Az IKT-készségeket már használók és a technológiai ágazatban dolgozók esetében a digitális menetrend elő fogja segíteni az IKT-szakemberek kompetenciáinak meghatározását és felismerését annak érdekében, hogy az adott IKT-ismeretekkel rendelkező munkavállalókat kereső vállalatok egyszerűen azonosíthassák őket.

Kis- és középvállalkozások (kkv-k) – e-kormányzat a kkv-k működésének megkönnyítése érdekében

A digitális menetrend a bürokrácia csökkentését és azon korlátok eltávolítását célozza, amelyek az európai vállalkozások 99%-a számára megakadályozzák az egységes digitális piac által kínált lehetőségek maximális kihasználását. A digitális menetrend egyik átfogó célja, hogy 2015-ben a kkv-k 33%-a végezzen internetes beszerzést illetve értékesítést.

Különösen az egységes eurófizetési térség (SEPA) megvalósítása nyomán a kkv-k egyszerűbben bonyolíthatják majd a nemzeti határokon átnyúló, biztonságos és hatékony fizetési módszereken alapuló elektronikus fizetést és számlázást.

A digitális menetrendnek az e-kormányzat jobb működése iránti elkötelezettsége azt hivatott biztosítani, hogy a kkv-k kevesebb időt tölthessenek az igazgatási eljárásokkal, és új üzleti lehetőségekhez jussanak. Az elektronikus közbeszerzésről, a gyakorlatban jól működő e-személyazonosításról és a határokon átnyúló szolgáltatásokhoz kapcsolódó e-hitelesítésről szóló uniós jogszabályok teljes körű végrehajtása számos új üzleti lehetőséget teremt az egyes tagállamok között. 2011-ig az uniós országoknak létre kell hozniuk a határokon átnyúló alapvető közszolgáltatások közös jegyzékét (pl.: a közbeszerzési folyamatban való vállalkozói minősítéshez szükséges elektronikus tanúsítványokat), amely lehetővé tenné, hogy a vállalkozók származási helyüktől függetlenül Európa bármely országában vállalkozást hozhassanak létre és üzemeltethessenek. Ezen alapszolgáltatások online elérhetőségének határideje 2015.

Művészek, szerzők, zenészek

Az internet egyedi platformot kínál a kulturális tartalom terjesztéséhez, lehetőséget teremtve ezáltal az írók, a zeneszerzők és a művészek számára ahhoz, hogy jóval szélesebb közönséget érjenek el. Európának hatékonyabbá kell válnia a digitális tartalmak létrehozása és terjesztése terén. Ehhez teljes körűen működő egységes európai digitális piacra, valamint a szerzők és más alkotók díjazásának eredményesebb védelmére van szükség.

Bizonyos típusú tartalmak esetében az egységes európai online piac jelenleg szétaprózódott, mivel a jogok kezelését nemzeti alapon szervezik, így egy összeurópai internetes zenei és videószolgáltatónak a 27 tagállam mindegyike esetében külön tárgyalásokat kellene folytatnia a jogokról az országok jogkezelő társaságaival. Ennek eredményeképpen, jóllehet az európai fogyasztók bármely üzletben vásárolhatnak például CD-t, az Unión belüli legális internetes platformokról azonban gyakran képtelenek zenét beszerezni, mert az ezzel kapcsolatos jogok csak egy adott országra korlátozódnak.

Az alkotók jelenleg alacsonyabb bevételre számíthatnak, ugyanis a kreatív és kulturális tartalmakhoz hozzáférni kívánó európai polgároknak erre nincs lehetősége, mivel nem rendelkeznek olyan jogszerű eszközökkel, amelyekkel e műveket elérhetnék. Ellentmondásos tény, hogy a kalóztartalmak a jogszerű tartalmaknál jóval szabadabban áramolhatnak Európán belül. Kiegyensúlyozott megoldásra van szükség; a kreatív ágazatokat ösztönözni kell arra, hogy több tartalmat tegyenek közzé online, míg cserébe hatékonyabb jogvédelmet kell nyújtani számukra. A digitális menetrend e problémák megoldása érdekében ösztönözni kívánja a határokon átnyúló, összeurópai engedélyezést a digitális környezetben.

Ezt többek között a 2011-ben várható, a kollektív jogok kezeléséről szóló új keretirányelvvel, a gazdátlan művekről szóló irányelvre vonatkozó javaslattal, a kereskedelmi forgalomban már nem kapható könyvekkel kapcsolatban az érdekeltekkel folytatott eszmecserével, valamint a közszféra információinak további felhasználásáról szóló uniós szabályok felülvizsgálatával kívánja elérni. A további intézkedések szükségességét 2012-ben vizsgálják majd meg, az audiovizuális művek és egyéb kreatív tartalmak online terjesztésének lehetőségeiről és nehézségeiről szóló zöld könyv 2010. évi kiadását követően.

A környezet – az IKT használata környezeti lábnyomunk csökkentése érdekében

Európának az éghajlatváltozás kezelésében játszott globális vezető szerepe kikövezte az utat egy ambiciózus energia- és éghajlat-változási politika előtt, amely 2020-ig az üvegházhatású gázkibocsátás 20%-os csökkentését irányozza elő. Teljes körűen fel kell szabadítani az IKT-eszközök azon képességét, hogy a polgárok és a vállalkozások számára megkönnyítsék saját szénlábnyomuk csökkentését, és ezáltal lehetővé tegyék, hogy az EU teljesíthesse globális kötelezettségvállalásait.

A nyomon követési IKT-megoldások – például az intelligens hálózatok és az energiafogyasztást elemző fogyasztásmérők a munkahelyen és otthon is fokozhatják az energiatakarékosságot. A világ villamosenergia-fogyasztásának csaknem 20%-át a világítás emészti fel. Hatékony, IKT-alapú intelligens világításmenedzsment-rendszerek használatával ennek hozzávetőleg 70%-a megtakarítható lenne. A digitális menetrend értelmében 2020-ig a 2010. évi szinthez képest 20%-os csökkenést kell elérni a világításra használt villamosenergia-felhasználás területén.

A digitális menetrend célja annak biztosítása, hogy a közhatóságok, az IKT-ipar és a nagy kibocsátású ágazatok – az energiatakarékossági célkitűzések teljesítése érdekében – egymással szorosan együttműködve felgyorsítsák az IKT-rendszerek széles körű bevezetését.

Kutatók – az IKT-kutatás fokozott és közös támogatása

Az IKT-k területén végzett európai kutatás-fejlesztési beruházások elmaradása veszélyt jelent az európai ipari és szolgáltató szektorra nézve (elsősorban gépjárműipar, fogyasztói készülékek, orvosi és egészségügyi berendezések). A beruházás hiánya legfőképpen az alacsony kutatás-fejlesztési ráfordításoknak (évente kevesebb mint 5,5 milliárd EUR), a túlzott bürokráciának és a piac széttagozódottságának tudható be.

A Bizottság a digitális menetrendben vállalta, hogy a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzések tervszerű felhasználásával ösztönözni fogja a magánberuházásokat. Ezenfelül az EU hetedik keretprogramjának keretében 1 milliárd EUR összértékben hat IKT-alapú PPP-nek nyújt európai uniós támogatást, amellyel mintegy 2 milliárd EUR magánberuházást generál. Továbbá – legalább 2013-ig – teljesíteni fogja az IKT K+F költségvetés évi növelésének mértékét. A digitális menetrend felkéri az EU tagállamait, hogy 2020-ig duplázzák meg az IKT K+F-re évente közpénzből jelenleg elköltött összeget, 11 milliárd EUR-ra.

Az európai digitális menetrend egyes intézkedései a túlzott papírmunka csökkentését célozzák annak érdekében, hogy a fiatal kutatók és a kkv-k 2011-től könnyebben és gyorsabban hozzáférhessenek az IKT-kutatáshoz rendelkezésre álló uniós finanszírozási alapokhoz valamint, hogy a tagállamok és az ipari szereplők vonatkozásában megerősítse a források koordinációját és összevonását.

Gyermekek és szülők: biztonságosabb internethasználat

Napjainkban az internethasználók legaktívabb csoportját a fiatalok és a gyermekek alkotják: a 16 és 24 év közöttiek 73%-a használ rendszeresen online tartalmak létrehozását és megosztását célzó fejlett szolgáltatásokat, amely az uniós átlag (35%) kétszerese. A 24 év alatti európai polgárok 66%-a naponta használja az internetet, míg az uniós átlag csupán 43%. Ugyanakkor, noha e fiatalok vélhetően teljesen otthonosan mozognak az interneten, ott sok veszély leselkedik rájuk.

A digitális menetrend hozzájárul a szülők és gyermekeik internetes biztonságához. Különösen a „Biztonságosabb internet„ program révén valamennyi uniós tagállamot arra ösztönzi, hogy létesítsenek forróvonal-hálózatot a megbotránkoztató internetes tartalmak bejelentésére és biztosítsák az internetes védelem iskolai oktatását. A fiatal generáció körében legnépszerűbb online szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat (pl.: közösségi hálózatokat, mobiltelefon-szolgáltatókat) a gyermekek internetes védelmével kapcsolatos önszabályozó intézkedések további, 2013-ig megvalósuló kidolgozására kérik majd fel.

Végezetül a digitális menetrend javaslatot tesz a számítógépes bűnözés elleni küzdelemre irányuló (pl.: a szexuális kizsákmányolás és a gyermek szexuális zaklatását bemutató tartalom terjesztésének kezelése érdekében országos és uniós szintű online figyelmeztető platformok), valamint az egyéb számítógépes támadások, a személyazonosság-lopás és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni küzdelmet célzó európai és nemzetközi szintű együttműködés megerősítésére.

Idősek és fogyatékossággal élők – új lehetőségek

Különösen az idősödő társadalomban az e-egészségügy kiemelt innovációs terület, amely jobb eredményekkel szolgálhat a fogyatékossággal élők és az idősek számára.

Az uniós támogatásoknak köszönhetően például a saját lakókörnyezetben való életvitel segítésére szolgáló (Ambient Assisted Living, AAL) technológiákon keresztül megkezdődött az IKT alkalmazása annak biztosítása érdekében, hogy a törékeny egészségi állapotú, krónikus betegségben szenvedő és fogyatékos betegek a digitális társadalomban méltóságteljesebb és önállóbb életvitelt folytathassanak.

Az AAL-program támogatja az IKT-kra irányuló innovációt és azok elterjedését az olyan kulcsterületeken, mint az esésmegelőzés (ez az EU-ban a 65 év felettiek több mint harmadát érinti) és az elbutulásban, emlékezetvesztésben vagy figyelemzavarban szenvedő, illetve alapvető problémamegoldásra képtelen több mint 7 millió uniós polgár támogatása. A digitális menetrend célja, hogy 2015-ig megkétszerezze az önálló időskori életvitelt lehetővé tevő lakáskialakítások számát.

150 millió európai lakos (az összlakosság mintegy 30%-a) még soha nem használta az internetet. Ezt a csoportot túlnyomó részben 65 és 74 év közötti személyek alkotják. A hozzáférés és a használhatóság mértéke a fogyatékkal élő európaiak számára is gondot jelent. Az eddigiekben leírt digitális szakadék áthidalásával a társadalom hátrányos helyzetű tagjai hasonló feltételekkel vehetnének részt a digitális társadalomban, mint más polgárok (ideértve az előbbieket közvetlenül érintő szolgáltatásokat, például az e-oktatást, az e-kormányzatot és az e-egészségügyet), valamint javíthatják foglalkoztathatóságuk mértékét és életminőségüket.

Vidéki és félreeső területeken élők – a közösségek összekapcsolása

A digitális menetrend célja, hogy 2013-ig mindenki, még az elszigetelt területeken élők számára is biztosítsa a szélessávú internetet. Az új infrastruktúrák kiépítésének magas költségei és az alacsony kereslet azonban együtt azt eredményezi, hogy a távközlési vállalatok nem szívesen telepítik a szükséges szélessávú infrastruktúrát.

E probléma megoldása érdekében az EU a tagállamokkal együttműködve meg fogja erősíteni és célzottabbá teszi a regionális és más támogatási programokat, hogy hatékonyabban támogathassák a beruházásokat és a beruházási költségeket csökkentő intézkedéseket fogadhassanak el. A digitális menetrend ezenfelül javaslatokat irányoz elő annak biztosítása érdekében, hogy a digitális hozadék – az analógról a digitális műsorszórásra történő átállás nyomán felszabaduló rádiófrekvencia – felhasználható legyen a vezeték nélküli szélessávú technológiákhoz. Ez különösen fontos, mivel a vezeték nélküli (földi és műholdas) szélessávú rendszerek nem csupán izgalmas új szolgáltatások előtt nyitják meg az utat, hanem a mindenki – többek között a félreeső és vidéki régiókban élők – számára is elérhető gyors internetkapcsolat biztosítása szempontjából is elengedhetetlenek.

A szélessávú hálózatok fejlesztésének előmozdítása érdekében az Európai Bizottság az év során nagyratörő európai frekvenciapolitikai programra tesz javaslatot a hatékonyabb rádiófrekvencia-gazdálkodás és a fogyasztók és az ágazat előnyeinek maximalizálása érdekében.

Forrás: Europa.eu