Egyelőre a helyzet felmérése tart, de
közben folynak az egyeztetések az iparág szereplőivel, hogy az ígért
határidőre, szeptember közepére elkészülhessen a kormányzati ciklusra
tervezett IKT stratégia. Ennek hátteréről beszélgettünk Nyitrai
Zsolttal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs
államtitkárával, a Fidesz volt operatív igazgatójával.
- Aki utazott már több száz
kilométert egyetlen földhivatali érkeztető pecsétért, bizonyára egyetért
azzal, hogy az e-ügyintézés ma még meglehetősen gyerekcipőben jár. Ha
ilyen lemaradásban vagyunk, nem túlságosan nagy időveszteség, hogy csak
most kezdődött az infokommunikációs stratégia kidolgozása? Iparági
kritikusok szerint lett volna 8 év az elkészítésre.
-
A szeptemberre elkészülő infokommunikációs stratégia egy teljes
ciklusra szól, és korábban felelőtlenség lett volna bármit is állítani,
hiszen most zajlik az átadás-átvételt követő átvilágítás, és csak eztán
fogjuk látni, hogy milyen környezetben lehet a munkát elkezdeni. Készül
egy úgynevezett Fehér Könyv, ami bemutatja, hogy az elmúlt nyolc évben
milyen felelőtlenségek voltak az infokommunikáció területén. Úgy látjuk,
ezek egy része pénzügyi, más része technológiai, de ide sorolnám az
elszalasztott lehetőségeket is. A FIDESZ-nek természetesen korábban is
volt programja, de felelős vállalásokat csak pontos információk
birtokában tehetünk. Amennyiben a szakma bevonásával elkészül
szeptemberre a stratégia, semmiképpen sem vagyunk elkésve. Az elmúlt
időszak egyik problémája éppen az volt, hogy vagy nem volt stratégia,
vagy nagyon sok stratégia volt, amiket nem vettek komolyan. Mi egy olyan
stratégiát alkotunk, ami szilárd alapokon áll fix mérföldkövekkel, de
rugalmasat, hogy a világ változásaira is reagáljon. Egy olyan
kiszámítható tervről van szó, ami utat mutathat a polgároknak, a
vállalkozásoknak, valamint az informatikai szakma képviselőinek, és
kiderül belőle, hogy a kormányzatnak milyen törekvései vannak ezen a
területen. - Ön szerint melyek azok területek, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek?
-
Például az önök által említett e-közigazgatás. Az államnak példát kell
mutatnia és élen kell járnia. Teljesen elektronizálni kell működésünket,
amit majd ki kell szélesíteni az egész államigazgatásra és a
társadalomra. Én egyébként ezen a területen nagy robbanásra számítok.
Azt látom, hogy a magyar társadalom egyre inkább érett arra, hogy ilyen
technikákat használjon, azaz az e-befogadás kezd beérni a fejekben.
Kétségtelen, hogy 4-8 évvel ezelőtt ez még nem így volt. - Fellegi Tamás miniszter nemrégiben az IVSZ és az NHH közös konferenciáján is utalt rá, hogy bizonyos projekteket is felül kell vizsgálni. Megtudhatnánk, hogy melyek ezek?
- Konkrét projektet egyelőre nem emelnék ki, de például az NDK koncepcióját
meg kell vizsgálni. Emellett több esetben olyan szigetszerű rendszerek
épültek, amelyek egymással nehezen vagy egyáltalán nem kapcsolhatók
össze. Az efféle „építkezéseket" is újra kell gondolni. Azt azonban
szeretném hangsúlyozni: ez nem boszorkányüldözés, és nem is akarunk
hónapokig a múlttal foglalkozni, de mindenképpen fontosnak tartjuk a
tisztánlátást. - Márciusban ön is aláírta a Digitális Társadalmi Egyezményt. Ennek elemei visszaköszönnek majd a stratégiában?
-
Részét képezi, hiszen ellenzékben is a párbeszédre alapoztuk a
politikánkat, és azt gondolom, ez nagyban erősíti a stratégia
legitimációját. Ráadásul sok hasznosítható véleményt, ötletet,
javaslatot is kapunk így. A Fidesz programja - amely ugyancsak
párbeszédeken nyugszik -, szintén fontos alapját fogja képezni a
stratégiának, amit most kiegészítünk a kormányzatban megszerezhető
információkkal. - Nem mond ellent ennek, hogy például
az ORTT és az NHH összevonásáról és vezetői kinevezéséről szóló
jogszabály önálló képviselői indítványként került a Parlament elé? Ilyen
esetben nincs szakmai egyeztetés, pedig ez a kérdés jelentősen
érintheti a kormányzati stratégiát is.
- Ami a
konvergens hatóságot illeti, azzal szerintem a szakma nagyobb része
egyetért. Itt fontos szempont volt a hatékonyság növelése, valamint a
takarékosság. Bár ebben az esetben valóban egyéni képviselői
indítványról van szó, és így nem kell előzetes egyeztetéseket
lefolytatni, az előterjesztő képviselők figyelembe vették a
törvényjavaslatban a parlamenti bizottsági üléseken elhangzott ellenzéki
véleményeket is. Ezenkívül sor került egy olyan kulturális és
sajtóbizottsági ülésre is, ahol az összes érintett szervezet jelen volt,
és ott is elmondhatták a véleményüket, amelyek szintén bekerülnek a
törvényjavaslatba. - Mikorra várható a szélessávú LTE technológia bevezetését lehetővé tevő tenderek megjelenése?
-
Az LTE technológia tesztelését már mindhárom szolgáltató megkezdte, és
én is úgy látom, hogy ebben nagyon nagy jövő van. De hogy hogyan és
mikorra várható a bevezetés, erre most még korai lenne bármit mondani.
Sok múlik például a mobilszolgáltatókkal folytatott egyeztetéseken is.
Egy biztos: egy megfontoltabb bevezetésre törekszünk, amelynek során azt
is figyelembe vesszük, hogy a nemzeti hálózatot hogyan akarjuk
kialakítani. Az LTE-vel összefüggésben fontosnak tartom, hogy megvárjuk a
digitális hozadék nyújtotta lehetőségeket. - Az LTE
bevezetését nyilván érinti a digitális átállás sikeres lebonyolítása is,
hiszen az analóg földfelszíni tévésugárzás legkésőbb 2011. december
31-i kikapcsolásával a felszabaduló frekvenciákat is felhasználnák
hozzá. Elégedett a digitális átállás folyamatával?
-
Lehetnénk már előbbre is. Ezért nagyon oda kell figyelni arra, hogy az
átállás határidőn belül, zökkenőmentesen tudjon megvalósulni. A
digitális hozadékkal, vagyis a felszabaduló frekvenciák felhasználásával
kapcsolatban az EU-nak vannak irányelvei, amelyekhez igazodnunk kell.
Nem mellesleg a digitális átállással kapcsolatban a kormány szociálisan
érzékeny módon kell eljárnia, megfontolandó például a set-top-box
vásárlások támogatása. A frekvenciagazdálkodásról egyeztettekNyitrai
Zsolt az interjú alkalmával is említett, az iparági szereplőkkel
folytatott szakmai találkozón kormányzati törekvéseket ismertetve
leszögezte: a frekvenciakészletet olyan nemzeti kincsként kezelik,
amelynek - felelős, ésszerű frekvenciagazdálkodás mentén - hasznosulnia
kell. Ez az alapvető álláspont az eddig nem polgári célokra használt,
felszabaduló frekvenciákra is érvényes. A Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium államtitkára azt mondta, a frekvenciák hasznosítását célzó
első pályázati kiírást még az idei évben tervezi a tárca. -
Az elmúlt időszakban többször is felmerült mobilszolgáltatói oldalról,
hogy szeretnék, ha a mobilfrekvenciák díjazási rendszerét
megváltoztatnák. Az előző kormány az ügyben mégsem lépett, a
Pannon/Telenor emiatt pedig már adótornyokat is kikapcsolt.
-
Valószínűleg ez is felmerül a piaci szereplőkkel folytatott
megbeszéléseken. Meg kell fontolni a sávdíjas díjstruktúra kialakítását.
Kíváncsiak vagyunk a szolgáltatók véleményére, a mozgásterünket azonban
meghatározza, hogy az előző kormány 20 milliárd forint bevételt
tervezett a frekvenciadíjakból az idei költségvetésbe. Ami általában
véve a frekvenciákat illeti, célunk egy felelős frekvenciagazdálkodás
megvalósítása. Azt gondolom, hogy azokat a frekvenciákat, amelyek
Magyarország tulajdonában vannak, hasznosítani kell. Ezek olyan nemzeti
értékek, amelyeket hasznosítani kell. A 450 és a 900 MHz-es frekvenciák
hasznosításáról már el is kezdtük a beszélgetést.
-
Korábban sikertelenül zárult a mobiltender, mostanában viszont újra
elkezdődtek a találgatások: lesz-e negyedik mobilszolgáltató a piacon?
-
A sikertelen tender is csak megerősíti: felelős frekvenciagazdálkodásra
van szükség. Az, hogy lesz-e negyedik szolgáltató, szintén
stratégiafüggő, és sok múlik a piaci szereplők visszajelzésén is. -
Az év elején az IVSZ és a Fidesz IKT munkacsoportja közös
nyilatkozatában többek között a távoktatást és a hazai
szoftverfejlesztés támogatását nevezte a válságból való egyik kitörési
pontnak. Ehhez képest az új kormány befagyasztotta a 16 milliárd
forintos kutatás-fejlesztési keretet.
- Azt a
nyilatkozatot továbbra is érvényesnek tartom. A befagyasztás a mostani,
első időszakban történik, és átmeneti. Ebben az évben köti a kezünket a
megörökölt hiánycél, ami szigorú takarékosságot követel minden téren.
Nyilvánvaló azonban, hogy gazdaságfejlesztő programokban gondolkodunk,
és nem csupán azért, mert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium égisze alá
tartozunk. - Szintén nagyon fontos kérdés a hazai
kkv-k helyzetbe hozása. Nem félő, hogy emiatt komoly konfliktusok
adódnak a hazai piacon jelen lévő multinacionális cégekkel, illetve az
Európai Unióval?
- Amikor a kkv-k helyzetbe
hozásáról beszélünk, akkor ezt szimbiózisban kell megtenni a hazánkban
dolgozó multinacionális cégekkel. Úgy gondolom, meg lehet találni a
helyes arányt. Vannak jó nemzetközi példák arra, hogy ezt versenyjogi
szabályok tiszteletben tartásával meg lehet oldani. -
Ha már jogszabályok... Melyek azok a jogszabályok, amelyeket az
infokommunikáció területén mihamarabb el kellene fogadnia az
Országgyűlésnek?
- Az infokommunikáció három nagy
területet ölel fel: az informatikát, a hírközlést és médiát. A Nemzeti
Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációs Államtitkárságához tartozik
felelősség és feladat szintjén a kormányzati infrastruktúra fejlesztése,
üzemeltetése, tervezése, az elektronikus hírközlés, a spektrum- és
frekvenciagazdálkodás, az audiovizuális média szabályozása, és a
postaszabályozás, vagyis például a postaliberalizációra való
felkészülés. A másik szintén jelentős feladat a digitális átállás, és
személy szerint fontosnak tartanám, hogy szülessen jogszabály az
információbiztonságról, mert az informatika ma már átszövi a
mindennapjainkat, és a jogalkotás szintjén a biztonsági kérdések
nincsenek igazán megjelenítve. Ugyancsak lényegesnek tartom a digitális
adatvagyon jogi szabályozását. - Mik a terveik a hazai IT-képzéssel, oktatással kapcsolatban?
-
Ez nagyon fontos kérdés, hiszen Magyarországon nagyon sok informatikus
tudna azonnal munkába állni, már ha lenne ennyi szakember. Ilyen
szempontból a magyarországi mérnökképzés kiemelten kezelendő, de az
e-képességek elsajátítását már az általános iskolában el kell kezdeni,
hisz minden a felkészülésnél dől el. Az oktatási kormányzattal
egyeztetve megoldást kell találni a mérnökhiányra. Nagy hangsúlyt kell
fektetni a képzésre, például együttműködési megállapodásokat kell kötni
felsőoktatási intézményekkel, hogy minél vonzóbbá tegyük ezt a szakmát.
De nagyon jelentős az is, hogy aki mérnökként végez, az a tudását
idehaza hasznosítsa, és lehetőleg ne menjen el külföldre. -
Milyen területeken számítatunk fejlődésre a következő négy évben? Mikor
lesz elégedett az államtitkárként eltöltött időszak teljesítményével? -
Nemrég találkoztam a finn telekommunikációs miniszter-asszonnyal.
Finnországban nemrégiben vezették be, hogy mindenkinek alanyi jogon jár
legalább egy Mbit/sec sebességű internetelérés. Akkor leszek elégedett,
ha a világháló nyújtotta lehetőségek szinte minden magyar
honfitársunkhoz eljutnak majd, és ők élnek is vele. Hangsúlyozom: a
szélessávú technológiák elterjesztésénél az infrastruktúra mellett
nagyon fontos a tartalom, méghozzá elsősorban a távmunka, a távoktatás
és a szórakoztatás lehetősége köré építve. Az én prognózisom egyébként
az, hogy négy év múlva nagyon sok minden már mobilon történik majd. - Tehát számíthatunk tartalomfejlesztői pályázatokra?
- Nagyon fontosnak tartom, hogy legyenek kurrens magyar tartalomfejlesztések.
|