|
Az Európai Bizottság szerdán (március 3.) mutatja be hivatalosan az
Európa 2020-nak keresztelt legújabb, a gazdasági növekedést célzó
stratégiáját. A tervezetben szerepel többek közt az is, hogy a blokk
2020-ra „Innovációs Unióvá” váljon. Az Európa 2020 stratégia egy
megszellőztetett változata szerint a Bizottság azt tervezi, hogy
összekapcsolja a kutatás, az oktatás, a finanszírozás és a szellemi
tulajdon területeit. Az így létrejövő széles körű megközelítés
várhatóan a közeljövőben bemutatásra kerülő innovációs akciótervben is
tükröződik majd.
A javasolt reformok többsége hosszú távú célokat tűz ki, ám az uniós
köztisztviselők szerint jelenleg példátlan erejű az a politikai nyomás,
amely a régóta fennálló problémák megoldását követeli.
Az „Innovációs Unió” terve egy a közül a kilenc „zászlóshajó
projekt” közül, amellyel Brüsszel a kutatási beruházásokat kívánja
növelni. Cél, hogy Európa vonzó helyszín legyen azok számára, akik új
termékeket kívánnak fejleszteni.
Mindezeken kívül a prioritások között szerepel az Európai Kutatási
Térség (European Research Area – ERA) kiteljesítése, a tőkéhez való
hozzáférhetőség növelése és az uniós finanszírozási rendszer
felülvizsgálata is.
Krónikus szakember hiány
Brüsszel azt várja a nemzeti kormányoktól, hogy újítsák meg az
innovációs rendszerüket, és növeljék az együttműködést az ipari
szereplők és az egyetemek között. A Bizottság szerint kulcskérdés, hogy
a tagállamok „biztosítsák, hogy a természettudományos és a mérnöki
végzettségűekből elegendőt képezzenek”.
Ez utóbbi cél egy olyan problémára reagál, amely miatt az üzleti
szféra már régóta, de különösen a válság kezdete óta hallatja a
hangját. Magyarországon legutóbb a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki
Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MTA MFA) által koordinált felmérések eredménye volt segélykiáltás az oktatást szervezők felé.
Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform
(IMNTP) által lefolytatott kutatásból ugyanis az derül ki, hogy
Magyarországon évek óta súlyos szakemberhiánnyal küzdenek a kutatásra
és fejlesztésre támaszkodó csúcstechnológiai magyar elektronikai cégek.
Az eredmények szerint hazánkban az egyetemi, főiskolai hallgatók csupán 10 százaléka tanul reálszakon,
miközben a természettudományos és műszaki területen képzett diplomások
aránya az OECD átlagában 25 százalék körül van, sőt a távol-keleti
országokban – például Szingapúrban - meghaladja a 40 százalékot.
Az Európai Bizottság célja továbbá, hogy a tagállamok az uniós
eljárásokhoz igazítanák a nemzeti finanszírozási eljárásaikat, így
erősítve a határon átnyúló együttműködéseket és a közös tervezést.
Mivel jelenleg minden tagállam a közkiadások lefaragásán és az
államháztartási hiány megzabolázásán dolgozik, a Bizottság azt
szeretné, ha a kormányok a „tudás alapú kiadásokat” részesítenék
előnyben, beleértve a kutatás-fejlesztést ösztönző adózási eszközöket.
Vélemények
„Magyarország legjobban jövedelmező exportcikke a tudás lehetne,
ehelyett azt látni, hogy megfelelően képzett szakemberek híján az
elektronikai K+F vállalataink egyre kevésbé versenyképesek. Ha a
helyzeten sürgősen nem változtatunk, hazánk a volt szocialista
országokkal szemben is helyrehozhatatlan hátrányba kerül .” –
figyelmeztetett Dr. Bársony István professzor, az IMNTP szakmai vezetője, az MTA MFA igazgatója, aki szerint haladéktalanul új alapokra kellene helyezni a természettudományos oktatást.
Az innovációs szakértők általában véve pozitívan reagáltak a
Bizottság terveire, bár némi fenntartással voltak annak mértékét
illetően.
Ann Mettler, a Lisbon Council brüsszeli think tank kutatójának blog bejegyzése
szerint az Európa 2020 tervezete „jelentős előrelépés” a korábbi
Lisszaboni Stratégiához képest. A kilenc zászlóshajó projekt bevonása
szerinte nagyobb koherenciát hoz majd, ami valószínűbbé teszi a
stratégia sikeres megvalósulását.
Mettler üdvözli továbbá, hogy az Európai Bizottság és az Európai
Tanács közti munkamegosztás letisztult. „Az előbbi a stratégia
tartalmáért és végrehajtásáért felel, a z utóbbi pedig az irányításért.”
A think thank vezetője ugyanakkor csalódott amiatt, hogy az Unió
továbbra is azt tartja az innováció kulcsának, hogy a blokk elérje a
K+F-re ráfordítások GDP-hez mért 3 százalékos arányát. „Ez túlságosan
leegyszerűsített és határozottan félrevezető [megközelítés].” – írja
Mettler. A 2020 stratégia Japánt hozza fel az innovációs ösztönzők jó
felhasználásának példája ként, holott a kutató szerint a japán eset
éppen azt mutatja, hogy a források lineáris növelése önmagában nem
elegendő a kutatás-fejlesztési tevékenység fellendítéséhez.
„Egy másfajta célra lenne szükség, de [a kiadási végösszeg elérését]
legalábbis ki kell egészíteni más célokkal, mint például a
termelékenység növekedése.” – írja Mettler.
Következő lépések
- 2010. március 3.: Az Európai Bizottság bemutatja az Európa 2020 stratégiát
- 2010. március 8.: Nemzetközi konferencia
Budapesten „EU 2020 Stratégia” címmel a Miniszterelnöki Hivatal, az
Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, a GKI Gazdaságkutató Zrt.
és a Nonprofit Kutatócsoport Egyesület szervezésében
- 2010. március 25-26.: Az Európai Tanács a Bizottság javaslatai alapján dönt a stratégia főbb irányairól és céljairól.
- 2010. június 17-18.: A nemzeti kormányok elfogadják az Európa 2020 vezérelveit és az ország-specifikus célkitűzéseket
- 2010. augusztus: A tagállamok benyújtják stabilitási és konvergencia programjukat és a nemzeti reform programokat.
- 2010. október 11-15.: Az Európai Parlamentben sor kerül a Második Európai Innovációs Csúcstalálkozóra.
-
Az Európai Unió intézményei és hivatalos honlapjai
-
További linkek
-
Pártok
-
Kormányzati oldalak
Forrás: Euractiv
|
