Idegenforgalom
A Közép-Dunántúli Régióban az idegenforgalom kiemelt jelentőségű. A Balaton, Velencei-tó, Dunakanyar, Bakony és Vértes hegység megannyi lehetőséget biztosít az idegenforgalomra, elsősorban a vízparti strandolásra, horgászatra, vadászatra, kirándulásra. Látogatható természetvédelmi területek - két nemzeti park (Balatonfelvidéki Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park) -, a városokban és kisebb településeken műemléki épületegyüttesek és helyi védettségű látnivalók vonzzák a turistákat. Számos irodalmi és történelmi emlék, sírok és ásatások találhatók a régióban. Szállodai férőhelyek tekintetében a térség az eddigi igényekhez alkalmazkodott; a mintegy 58 ezer férőhely csaknem fele kempingekben található és csak negyede a szállodákban. A szállodai férőhelyek 65%-a a régió Balaton-környéki településein található.
Mintegy 4000 férőhely biztosított a több mint 130 panzióban. A diákturizmus további terjedésének gátat szab, hogy kevés az olcsó, diákok (illetve szüleik) által megfizethető, a több napos iskolai kirándulások feltételét biztosító ifjúsági szálló. A falusi szállásadás, mint terjedő üdülési forma, elsősorban a balatoni és velencei-tavi településeken található meg. Mivel a régiónak nagy az idegenforgalma, így ennek megfelelően fejlett a kiskereskedelmi üzlet- és vendéglátóhálózata is. A 90-es években a régió nagyobb városaiban megjelentek a külföldi érdekeltségű üzletláncok. A nagy alapterületű, különböző szaküzleteknek helyet adó áruházak akcióikkal, kedvező hitelfeltételek biztosításával ösztönzik a látogatókat a vásárlásra. A régióban mintegy 5700 vendéglátóhely működik, természetesen az üdülőterületeken helyenként fölös számban. A nem kimondottan idegenforgalmi jellegű településeken azonban szűkös az olcsó árfekvésű, melegkonyhás kisvendéglők választéka.
|