Egyesületünk
egyik fő céljának tekinti a szentendrei történelmi szőlő- és bortermelés nemes
hagyományainak felélesztését. Kadarkát
csaknem 700 éve termesztenek Magyarország
területén. Az első bő termő kadarkavesszőket a törökök elől menekülő szerbek
ültették el, hogy aztán a fajta egészen a XX. századig meghatározó szerepet
töltsön be a magyar borkultúrában.
Az
1800-as években már virágzó borgazdaság volt Szentendrén. A XIX. századra a
szőlőtermesztés a város gazdasági életének meghatározója lett, kialakult a
szőlőtermelők társadalma. A szentendrei vörösbor annyira ismert és kedvelt lett
nemcsak belföldön, hanem Ausztriában, Oroszországban és Lengyelországban is,
hogy alig volt ezekben az országokban említésre méltó hely, ahol nem fogyasztottak szentendrei bort.
A
Szentendrén és környékén meghonosodott balkáni vörösborkultúra hagyományaival
szeretnénk megismertetni lakókörzetünk Pismány hegy – ahol szintén nagyarányú
szőlőtermesztés és borkészítés folyt az elmúlt századokban - lakosait és városunk érdeklődő polgárait.
Egyesületünk 2005 novemberében rendezte első alkalommal a kadarka
borünnepet a Pismányi Szőlő és Bor Kultúra Hagyományai elnevezéssel. A rendezvény sikere
arra buzdított bennünket, hogy évente megrendezzük a Kadarka Borünnepet.
A
borünnepre készülve mindig figyelemmel kísértük a kiskőrösi nemzetközi kadarka versenyt. Ez
évben az Egyesület elnöksége látogatott el a rendezvényre.
A
nemzetközi kadarka versenyen 9 borvidékről 77 kadarka versenyzett a díjakért.
Nyolc aranyérem, 50 ezüst és 30 bronz díjat ítéltek oda a benevezett boroknak.
A legeredményesebben a Dr. Balla Géza 2010. évi Ménesi Kadarka bora szerepelt a
legeredményesebben.
|