Szabó Márta: Egy cseppnyi óceán
|
17.Egy cseppnyi óceán
1)Csordogál az élet,akár egy tavacska,
Nem tudom mit tegyek,életem fabatka.
Szívem most is dobog,már csak érted élek,
Nem tudlak feledni,talán nem is kéne.
2)Te jársz a fejemben,és utánad vágyom,
Ha nem vagy itt velem,nélküled csak fázom.
Lassan melegszem tán,ha már itt vagy velem,
Remélem itt maradsz,s leszel csakis nekem.
3)Ölelésed erős,bízom benned már rég,
Mért nem vagy most itt,hogy magadhoz húznál még,
Érzem az illatod, s megyek utánad,
Talán beteljesül, s én leszek a várad.
4)Még mindig bennem élsz,érzem a testedet,
De mégis messze vagy,bár itt lennél velem!
Egy cseppnyi óceán,végigcsordul rajtam,
Ha nem vagy itt velem,nem vagyok önmagam!
Szabó Márta
2007.11.15.
|
|
|
|
Települések
