|
A tehetséggondozó programoknak egyik legfontosabb - mind többször előtérbe kerülő - alapelve, hogy a gyermekek fejlesztése nem korlátozódhat csupán képességeik fejlesztésére, hiszen a kimagasló teljesítményeket nem csak a képességek, hanem az egyéb humán tényezők is meghatározzák.
Az 5 éves Arany János Tehetséggondozó Program keretében folyó tehetséggondozásnak és a diákok tudásbeli és kulturális különbséginek leküzdésére irányuló hátránykompenzációnak lényeges eleme a tanulásmódszertan és az önismeret tantárgyi program, összefoglaló néven az Arany János-i blokk. Ezeken az órákon / foglalkozásokon / tréningeken a diákok megismerkedhetnek a tanulás módszertanával: a beszédműveléstől a retorikáig, a gondolkodási képességek fejlesztésétől a kutatói gyakorlat elsajátításáig.
Részt vesznek az életkori sajátosságok figyelembevételével kialakított 5 éves önismereti képzésben, mely a teljes személyiség fejlesztését - a reális énkép kialakításától a helyes pályaválasztásig - célozza meg.
Az AJ blokk óraszámai:
Az Arany János-i blokk keretóraszáma 5 éven keresztül heti 2-2 óra, de lehetőség van a keretóraszámok különféle átcsoportosításaira, pl. epohális oktatásra stb. Különösen a tanulásmódszertan esetében tartják fontosnak a tárgyat tanító kollégák, hogy az első két tanévben koncentráltan több órájuk legyen a gyerekeknek, mint a felsőbb évfolyamokon, hiszen így van lehetőség az intenzívebb képességfejlesztésre. Az önismeret órák esetében az általános vélemény az, hogy a rendszeres, heti egy alkalommal (2 óra) történő találkozások a legeredményesebbek.
Az általános ajánlás és gyakorlat szerint a tanulásmódszertan órái a gimnáziumokban az órarendbe beépülve a legcélravezetőbbek, míg az önismeret, személyiségfejlesztő tréningeket a kötetlenebb, otthonosabb körülményeket biztosító kollégiumban tartják a kollégák.
Az önismeret tantárgyi program:
Készítette: Pósáné dr. András Kata, egyetemi adjunktus, Szegedi Egyetem
Az Arany Tehetséggondozó Programban a kezdetektől cél volt, különösen, hogy hátrányos helyzetű gyerekekről lévén szó, hogy ne csak az intellektuális képességekre, hanem a személyiség és a tehetség valamennyi összetevőjére koncentráljunk. Az önismeret órák révén erre mód nyílik azáltal, hogy az öt év során a személyiség különböző összetevőire helyeződik a hangsúly. Általános célként említhetjük a kellő önismerettel, értékrenddel, szociális jártassággal bíró személyiség kialakítását, valamint olyan ismeretek nyújtását, amelyek segítségével érett, a környezet kihívásait felvállaló, hatékony konfliktuskezelési képességgel rendelkező és intellektuális adottságait kamatoztatni tudó felnőttekké válhatnak a diákok.
A 9. előkészítő évfolyam mottója: „Ismerd meg Önmagad és fejleszd képességeid!”
Az első év egy új közösségbe kerüléskor döntő fontosságú mind az egyén, mind az alakuló csoport számára. Ezért ennek az évnek a legfőbb célja, hogy a tanulók megismerjék és bemutassák önmagukat, alapvető képességeiket, készségeiket és fejlesszék azokat. A képességfejlesztés legfontosabb célja, hogy a lehető legoptimálisabb szinten kiaknázzák saját tehetségüket, illetve emellett az is, hogy a tréningek során megismerhessék egymás képességeit, készségeit, amely a csoportalakulás kezdeti szakaszában megkönnyíti, gördülékennyé teszi a csoport szerkezetének létrejöttét. További cél, hogy az osztály formális vezetője tevékeny és aktív részvételével egyrészt megismerhesse diákjait, másrészt azáltal, hogy a csoportalakulás kezdeti szakaszától együtt „dolgozik” a közösséggel, optimális irányba terelgetheti a csoportfejlődést, és azon belül – vagy azon túlmenően - facilitálhatja az individualizációs törekvéseket és folyamatokat. Nagyon fontos cél, hogy a diákok fel tudják dolgozni a családjuk, otthoni környezetük és az iskolai programok, elvárások közötti feszültséget, illetve az őket ért élmények sokaságát.
A 10. évfolyam mottója:„Jól csak a szívével lát az Ember…”
Míg az előkészítő évben a tanulók önismeretében inkább a testi és az értelmi komponens került előtérbe, addig most az érzelmi és akarati (motivációs) szférát térképezhetik fel a pedagógus (osztályfőnök) és a pszichológus koordinálásával. A puszta megismerés, önismeret mellett a fejlesztés is nagy hangsúlyt kap. Fontos, hogy a diákok elsajátítsák az agressziókezelés alternatív (hatékony) módozatait.
A 11. évfolyam mottója: „Test és lélek harmóniája”
Ebben az évben a hangsúly az önkifejezésre, énképre, önvizsgálatra helyeződik. Az Önismeret órák keretében Relaxációs Tréningen is részt vesznek a diákok. Ezért fontos, hogy a Tréning során történő önmegfigyelést és a relaxáció alkalmazási területét (szorongáscsökkentés) kiegészítse az önismereti foglalkozások tematikája.
A 12. évfolyam mottója: „Én-Te-Ő-Mi-Ti-Ők”
12-ben a diákok egymással való kapcsolatára helyeződik a hangsúly, továbbá azon képességekre, készségekre, amelyek az egyén (és a csoport) társas világban való eligazodását segítik. A szociális jártasságok egyéni és csoportos vizsgálata és fejlesztése révén a diákok hatékonyabbá, kompetenssé válnak abban, hogy megteremtsék az összhangot saját maguk és környezetük között.
A 13. évfolyam mottója: „Arra születtem…”
Ebben az évben fontos célja a foglalkozásoknak, hogy a diákok identitása, értékrendszere, jövőképe kialakuljon, stabil legyen. Ennek érdekében az önismereti kurzus során felmérik, tudatosítják, megerősítik azonosságtudatukat, megfelelő irányba terelhetik jövőképüket és értékrendszerüket. Sem a pedagógus, sem a pszichológus nem oldhatja meg helyettük az identitáskrízist, de segíthet kialakítani az optimális lezárását. Lényeges elem az előző évek tapasztalatainak összegzése.
A tanulásmódszertan, kommunikáció tantárgyi program:
Készítette: Oroszlány Péter, tanulásmódszertan tanár, óraadó egyetemi tanár
A tantárgy alapvető célja a tanuláshoz való viszony kialakítása, helyes tanulási szokások felvételének kialakítása, tanulási részképességek – figyelem, beszéd, olvasás, emlékezés, gondolkodás, önművelés - színvonalának javítása, konkrét tanulási módszerek megismertetése és elsajátíttatása. Fontos egy olyan szemléletmód megtanítása, amely bármely tantárgy sikeres tanulásához felhasználható.
A tanulásmódszertannak speciális elemei a 9. évfolyamon megjelenő egyes szaktárgyakhoz kötődő tantárgyak tanulásának sajátosságaival foglalkozó órák, illetve a vitakultúra, mint komplex képességfejlesztő tevékenység blokk. A felsőbb évfolyamokon a tantárgyi program része a kreatív írásgyakorlat, egy retorikai blokk, és más gondolkodásfejlesztést középpontba állító tréningek.
A tantárgy kommunikációval foglalkozó része szervesen kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervéhez. Tanításának az a célja, hogy hozzájáruljon a tanulással összefüggő szóbeli és írásbeli műfajok készségszintű elsajátításához, és lehetőséget adjon néhány olyan kommunikációs terület élményszintű megismeréséhez, amelyek kívül esnek a tantervi tartalmakon, azonban a tehetséggondozás szempontjából kiemelkedő szerepük van, és a mindennapi élet sikereihez is nélkülözhetetlenek Pl.: a kommunikációs zavarok leküzdésének mikéntje.
Nem is kérdés, hogy ezeknek a tantárgyaknak a sikere, a tanulók és a tanárok körében való elfogadottsága nagy részt a tantárgyi programokat tanítók kezében van. Ahogy az egyik intézményi beszámoló fogalmaz: „A megvalósítás akkor döcög, ha nem megfelelő tanárok tanítanak akár a gimnáziumban, akár a kollégiumban…” Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy ezeknek a tantárgyaknak az elfogadásában nagyon nagy szerepe van az intézményvezetőknek is.
Kiemelkedő fontosságú a tárgyat tanító pedagógus felkészültsége. Az önismereti tantárgyi blokkot vagy képzett pszichológus vagy olyan kolléga taníthatja, aki elvégezte a Debreceni Egyetem Pedagógia-pszichológia tanszékének dolgozói által, külön erre a tantárgyi programjára készített, Ember és társismeret 180 órás, akkreditált továbbképzést.
Örömmel mondhatjuk, hogy az Arany János Tehetséggondozó Programban van egy közel 100 fős tanári gárda, egy elhivatott csapat, aki már befejezte ezt a tanfolyamot, és töretlen lelkesedéssel viszi a vállán az önismeret tárgyat. A tanulásmódszertant olyan kollégák taníthatják, akik elvégezték a TM alaptanfolyamot, illetve annak konzultációin folyamatosan részt vesznek. Jelenleg a programban közel 150 pedagógus elvégezte a 40 órás alaptanfolyamot. A konzultációk a korábban említett blokkok tanításához nyújtanak segítséget.
Kollégák véleménye a tantárgyi programokról:
„Véleményünk szerint a személyiségfejlesztő program az egyik leglényegesebb és legjelentősebb része az AJTP-nak. Olyannyira annak véljük, hogy néhány elemét beépítettük pedagógiai munkánkba és részét képezik kollégiumi csoportfoglalkozásainknak. Azért tudjuk ezt így kijelenteni, mert tapasztaljuk a gyerekek viselkedésében, személyiségében bekövetkezett változásokat.”
„Az év végi csoportzárási folyamatban felvett visszajelző kérdőívek elemzése önmagáért beszél. Mindannyian meg tudták fogalmazni az önismereti órákról, hogy mi történt velük az elmúlt egy év alatt, szemben az év eleji információhiánnyal. 83%-uk jelölte az AJTP-ben kapott legjobb programrésznek az önismereti órákat. 91%-uk látta egyértelmű, kézzel fogható, érezhető értelmét az együtt töltött időnek. Legtöbben a csoporttal való együttesség élményét, a csoportvezetőkhöz való kötődést és biztonságot, illetve a saját magukkal való foglalkozás lehetőségét jelölték meg első helyen.”
„Megfontolandónak tartanánk az önismereti csoport lehetőségének felkínálását nemcsak a tehetséggondozó programok keretén belül, hanem minden középiskolás számára elérhetővé téve azt.”
„Nekünk tanároknak is nagy kihívás volt egy ilyen csoport munkáinak vezetése, mert nem mint tanárok, hanem mint csoporttagok vettünk részt a munkában. Ez nagy intimitást és a tanulók mindennapi gondjaira történő ráhangolódást kívánt meg tőlünk.”
„Az önmaguk jobb megismerése során egyre reálisabb énkép alakult ki, majd fokozatosan egy ideális „én” is, egy többé – kevésbé határozott kép arról, hogy milyenek szeretnének lenni, hogyan kellene viselkedniük. A két énképből alakult ki az önértékelésük. Ugyanígy fokozatosan tudatosítottuk meglevő képességeiket, valamint azok fejlesztési lehetőségeit”
„Az „akadémikus” vitán túl úgy tapasztaltuk, hogy – mint minden iskolai kapcsolatban – döntő tényező nem a vezető státusa, vagy végzettsége (pszichológus, szaktanár, osztályfőnök), hanem személyisége. Örömmel tapasztaltuk, hogy a különböző „szerepek” egybefonódása az osztályfőnök-önismereti csoportvezető esetében nem jelentett problémát.”
„Az önállósodás folyamata a családoknál általában rendkívül sok feszültséggel jár, különösen, ha a család és az iskola (a pedagógus) által képviselt értékek nem harmonizálnak egymással. A diákok erről gyakran számolnak be, és kérnek segítséget a konfliktusok feloldásához.”
„Az itt (tanulásmódszertan órák) tanultak szervesen beépíthetők a többi tantárgy tanításába és tanulásába, hiszen figyelem és koncentráció, helyes időbeosztás, megfelelő fizikai állapot minden tantárgy tanulásához szükséges. A gondolkodás és emlékezet fejlesztése is különösen hasznos, hiszen a tanulás hatékonyságát segíti elő.”
„Nagy figyelmet fordítottunk az egyes szaktárgyak tanulási módszereire, a szaktanárokkal folyamatosan konzultált a tanulásmódszertan tanára. Kezdetben a kollégák is csekély érdeklődést mutattak e tantárgy iránt, az előnyeit látva egyre többen jelentkeznek a tanfolyam elvégzésére.”
„A tanulásmódszertan egyes tantárgyakhoz kapcsolva erősítheti a kommunikációs és a kognitív képességeket, amelyet aztán más tantárgyaknál is használhatnak.”
„A tanulásmódszertan tantárgy bevezetését nemcsak az Arany János Tehetséggondozó Programban tanulóknak tartanánk szükségesnek, hanem minden tanuló számára és nem 9. évfolyamtól kezdve, hanem már az általános iskolák 5. évfolyamától.”
„A gimnáziumunkban a tanulásmódszertan tantárgy már nem csak az Arany János Tehetséggondozó Program diákjainak tantervében szerepel, hanem más osztályok órarendjében is helyet kapott, bár kevésbé hangsúlyozott óraként.”
„Fontosnak tartjuk, hogy tantestületünk valamennyi tagja egy alapszintű tanulásmódszertan tanfolyamon vegyen részt. A többi tantárgy tanulásában az igazi támogatás ugyanis csak akkor érvényesülhet, ha minden szaktanár integrálja óráiban a tanulásmódszertant.”
„Ha a tanár nem csupán „lár pur lár” módon tanítja a tantárgyat, van kellő rálátása a témára és kellő empátiával is rendelkezik az elkötelezettség mellett, valamint ha kapcsolni tudja a tanulásmódszertan tartalmakat a gyerek aktuális tantárgyaihoz, akkor sokat tett az elfogadottság, más ismeretelsajátítás támogatottsága terén is.”
|
Települések
