Online Magyarország
Települések
Kistérségek
Régiók
Keresések
Befektetőknek, kivitelezőknek
(ajánlatok és ajánlatkérések)
 
Portfólió
(cégek, intézmények, civil szervezetek a településen)
 
Turisztikai vonzerőleltár
(látnivalók és rendezvények)
 
Versenyképesség
(települések statisztikai adatbázisa)
 
TÖOSZ online
(az önkormányzati szövetség hírei)
 
 
 
Új Magyarország Fejlesztési Terv
(2007-2013 nyertes pályázatok)
Web-tér menedzser
belépés
regisztrált felhasználóknak
AJKP

AJKSZP

AJTP

Események

Fejlesztés

Információ

Intézmény

Irodalom

Iskola

Iskolai élet

Jó gyakorlat

Képzés

Kitüntetés

Kollégium

Konferencia

Kormányzat

Könyvajánló

Labdarúgás

Művészet

Oktatás és képzés

Önfejlesztés

Pályaorientáció

Pályázatok

Sakk

Sport / fittness / szabadidő

Számítástechnika

Tájékoztató

Találkozó

Tehetséggondozás

Vállalkozás


Szakmai fórumon mutatják be az új Nemzeti alaptanterv vitaanyagát

2012. február 16. 14:39

Ahhoz, hogy jó munkát tudjunk végezni, először jó tervet kell készíteni, hiszen minden további tanterv az alaptantervből indul majd ki – hangsúlyozta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a Nemzeti alaptanterv (Nat) vitaanyagának bemutatására szervezett szakmai fórumon csütörtökön.

„Megtartja a jelenlegi tanterv minden előremutató elemét” - idézte az új alaptanterv szövegének egy részletét Réthelyi Miklós. Így tehát nem egy vágás a jelenlegi alaptanterv – fogalmazott a miniszter -, hanem az eddig is érvényes alaptantervre építik az újat. „Tartalomba ágyazottan kezeli a kompetencia-fejlesztést” – idézett egy másik lényeges elemet a tárcavezető. A szövegrészlet jelzi, hogy lexikális tudással és problémamegoldó-készséggel is rendelkeznie kell az iskolából kikerülő diákoknak, tehát a tanterv ezeket a fejlesztési feladatokat bízza a pedagógusokra – tájékoztatott Réthelyi Miklós.

 
Mindezek segítségével pedig valóban alaptantervvé válik az új szakmai anyag, hiszen megadja a kerettantervek kiindulási alapját – fogalmazott a miniszter. A kerettantervek legfontosabb újdonsága, hogy nem csupán ajánlásként szerepelnek, hanem immáron kötelezően választandóak – hangsúlyozta, hozzáfűzve: ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az iskolák egyformák lesznek, sokkal inkább azt teszi lehetővé, hogy az iskola egyes szereplői, elsősorban a szülők és tanulók számára országosan garantálttá váljon a nem egyforma, de egységesen elsajátítható, illetve elsajátítandó tudástartalom. Mint kiemelte: ez elősegíti az iskolák közötti átjárhatóságot is, és egyértelműbbé teszi a továbbtanulást.
 
Kaposi József „nagyon gondosan kidolgozott alapműnek” nevezte az anyagot, melynek – emlékeztetett - most folyik a társadalmi vitája, így mindazon jó ötletek, melyek a konzultáció során elhangzanak, bekerülhetnek a tantervbe. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatója hozzátette: az új Nat azért is nagyon fontos dokumentum, mert képes megteremteni a párbeszédhez szükséges közös nyelvet a generációk között.


A főigazgató tájékoztatott arról is, hogy közel 150 munkatárs vett részt a tanterv elkészítésében, melyet a február 6-i megjelenése óta már közel félezren véleményeztek. Biztosan nem lehet olyan alaptantervet készíteni, melynek minden sorával mindenki egyetért, de olyat lehet, mellyel a többség egyetért, s amely a szülőknek, diákoknak is lehetővé teszi, hogy megértsék, mi történik az iskolákban – jegyezte meg Kaposi József.
 
Háttér:
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szervezett fórumokon mutatja be a pedagógusoknak a nemzeti alaptanterv szakmai anyagát.
 
A Nemzeti alaptanterv (Nat) a magyar közoktatásban működő tartalmi szabályozás és irányítás alapdokumentuma. Ezért a kormány kiemelt feladatának tekinti a köznevelési rendszer megalkotásával összefüggésben a Nat küldetésének és feladatának újradefiniálását, a nevelés és az értékközvetítés szerepének megerősítését. A Nat felülvizsgálatának időszerűségét mindezek mellett az is indokolta, hogy a hatályos törvény szerint ötévenként felül kell vizsgálni.
 
A Nat a köznevelés egységének megteremtése, az iskolák közötti átjárhatóság érdekében – az iskolák szakmai önállóságát szem előtt tartva – lefekteti az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai feladatainak elvi, tartalmi és szemléleti alapjait. Meghatározza továbbá a közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő nevelés-oktatásának feladatait.

(kormany.hu)
 

Publikálta
Arany János, Programiroda

KÖZÉLET | GAZDASÁG | SZABADIDŐ | MINDENNAPOK | KIS SZÍNES | JEGYZET | SAJTÓKÖZLEMÉNYEK Powered by T-soft