Online Magyarország
Települések
Kistérségek
Régiók
Keresések
Befektetőknek, kivitelezőknek
(ajánlatok és ajánlatkérések)
 
Portfólió
(cégek, intézmények, civil szervezetek a településen)
 
Turisztikai vonzerőleltár
(látnivalók és rendezvények)
 
Versenyképesség
(települések statisztikai adatbázisa)
 
TÖOSZ online
(az önkormányzati szövetség hírei)
 
 
 
Új Magyarország Fejlesztési Terv
(2007-2013 nyertes pályázatok)
Web-tér menedzser
belépés
regisztrált felhasználóknak
AJKP

AJKSZP

AJTP

Események

Fejlesztés

Információ

Intézmény

Irodalom

Iskola

Iskolai élet

Jó gyakorlat

Képzés

Kitüntetés

Kollégium

Konferencia

Kormányzat

Könyvajánló

Labdarúgás

Művészet

Oktatás és képzés

Önfejlesztés

Pályaorientáció

Pályázatok

Sakk

Sport / fittness / szabadidő

Számítástechnika

Tájékoztató

Találkozó

Tehetséggondozás

Vállalkozás


A 100 legjobb magyar középiskola

16 AJTP-s intézmény szerepel a most megjelent 100 legjobb magyar középiskola című kiadvány rangsorában. Nemrégiben készített hasonló listát a Köznevelés c. oktatási szaklap is.

100 legjobb magyar középiskola

A Quattrocento Kiadó a magyarországi négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok, szakközépiskolák, technikumok eredményeit összehasonlítva alakította ki rangsorát. Tokaji Zsolt, a kiadó vezetője elmondta, elsősorban a "hagyományos" szempontokat vették figyelembe, tehát az érettségi eredményeket, az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken való részvételt, a továbbtanulási és nyelvvizsga arányokat, továbbá a 2010. évi országos kompetenciamérés eredményét (a 2011. évi adatok még nem hozzáférhetők).
 
Ezeken kívül más körülményeket is vizsgáltak, például a kollégiumi lehetőségeket, a speciális fakultációkat, az oktatott idegen nyelvek számát, nemzetközi kapcsolatokat. "Az is kell, hogy a diák jól érezze magát az iskolában, hogy szeressen is odajárni. Ha vannak jó szakkörök, sport- és szabadidős programok, kirándulások, ha jó a tanári gárda, ha jól felszerelt az épület, könnyen kialakul a jó iskolai légkör" - írta a kiadvány bevezetőjében Varga Dóra főszerkesztő.
A sorrend felállításakor a különböző szempontokat más-más mértékben vették figyelembe. A tanulmányi eredményeket 80 százalékban, a tanulmányi szolgáltatásokat (például a tehetséggondozó foglalkozások száma, a termek felszereltsége, egy diákra jutó könyvtári könyvek száma) 12 százalékban, végül az úgynevezett kényelmi szolgáltatásokat (megközelíthetőség, sportolási és ruhatárolási lehetőségek, szabadon használható számítógépek száma) 8 százalékban.
 
A kiadó "abszolút sorrendet" kívánt felállítani azáltal, hogy minden szempontot egyetlen rangsorban érvényesített, nem pedig szempontonként készített külön-külön listákat. Ugyanakkor jelzi a rangsorban, hogy az adott iskola a kompetenciamérés és az érettségi eredmények tekintetében hányadik helyen áll.
 
Az első alkalommal megjelenő kiadvány listáján a Fazekas Mihály Gimnázium mögött a szintén fővárosi Szent István Gimnázium végzett, a harmadik a veszprémi Lovassy László Gimnázium lett (A decemberben publikált Köznevelés listán a Lovassy a 7. legjobb gimnázium volt, azon a listán 4. helyen szerepel a győri Révai Miklós Gimnázium, mely az érettségi eredmények tekintetében lett harmadik). A tizedik helyen a budapesti Piarista Gimnázium áll. Az első tíz helyen gimnáziumok találhatók, közülük hét szerepel a Köznevelés című folyóirat decemberi számában publikált középiskolai rangsor tíz legjobbja között is.
 
A vegyes, gimnáziumi és szakközépiskolai képzést is nyújtó középiskolák közül sorrendben a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (17.), a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola (23.), valamint a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola (28.) szerepelt a legjobban az összehasonlításban.
 
"Szerencsére a vidéknek nem kell szégyenkeznie: az általunk legjobbnak ítélt 100 iskola listáján csak alig érződik a főváros túlsúlya. Szerepelnek rajta egyházi és önkormányzati iskolák egyaránt, több száz éves múltra visszatekintő intézmények éppúgy, mint a rendszerváltás környékén alapítottak. Oktatási kínálatuk is meglehetősen színes; négy, öt, hat és nyolc évfolyamos képzések közül lehet válogatni, indulnak szép számmal nyelvi tagozatok, humán és reálosztályok" - összegezte az eredményeket a főszerkesztő.

A Köznevelés című oktatási szaklap decemberben jelentette meg a középiskolai rangsort - idén a továbbtanulási eredmények alapján is rangsorolták az intézményeket. A gimnáziumi listát az ELTE Radnóti Miklós Gimnáziuma, a Fazekas Mihály Gimnázium és az Eötvös József Gimnázium vezeti, a szakközépiskolák közül a budapesti Puskás Tivadar Technikum, a váci Boronkay György Középiskola és a Károlyi Mihály Szakközépiskola érte el a legjobb eredményt. Erről a rangsorról és a szempontokról bővebben itt lehet olvasni. A teljes kiadvány itt olvasható, a jelszó megszerzése után.

A Köznevelés listáján a felsőoktatást felvételin a Fazekas Mihály Gimnázium végzősei teljesítettek a legjobban (95,4 a felvettek aránya), őket a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium (92,6) és a szombathelyi Bolyai János Gimnázium (92,4) tanulói követik. A szakközépiskolák közül a budapesti Puskás Tivadar Technikum (73,7), a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola (66) és a békéscsabai Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola (64,2) került a legjobbak közé, míg a vegyes középiskolák csoportjából az egri Neumann János Középiskola (81), a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium és Szakközépiskola (78,1) és az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (77,2) vezet.

Publikálta
Arany János, Programiroda

KÖZÉLET | GAZDASÁG | SZABADIDŐ | MINDENNAPOK | KIS SZÍNES | JEGYZET | SAJTÓKÖZLEMÉNYEK Powered by T-soft