Online Magyarország
Települések
Kistérségek
Régiók
Keresések
Befektetőknek, kivitelezőknek
(ajánlatok és ajánlatkérések)
 
Portfólió
(cégek, intézmények, civil szervezetek a településen)
 
Turisztikai vonzerőleltár
(látnivalók és rendezvények)
 
Versenyképesség
(települések statisztikai adatbázisa)
 
TÖOSZ online
(az önkormányzati szövetség hírei)
 
 
 
Új Magyarország Fejlesztési Terv
(2007-2013 nyertes pályázatok)
Web-tér menedzser
belépés
regisztrált felhasználóknak
Cégháló

Családfakutatás

Kockázatelemzés

Követeléskezelés

Közvetítés

Magánnyomozás

RISK management


A közvetítés, mint vitarendezés és konfliktuskezelés bíróságon kívüli eszköze

 

A közvetítői eljárás törvényi szabályozására a 2002. évi LV. törvényben került sor. A törvényi meghatározása szerint a közvetítés (a mediáció) jogilag szabályozott permegelőző, vitarendező, konfliktuskezelő eljárás, amelynek a célja a vita megoldását célzó megállapodás létrehozása a felek között.

A törvény rögzíti továbbá, hogy a közvetítői eljárás a felek kölcsönös megegyezésén alapuló eljárás, amely egyrészről kifejezi a felek egyező akaratát arra nézve, hogy a köztük lévő polgári jogvitát nem bírósági úton, hanem egy a vitában nem érintett harmadik személy –a mediátor- bevonása mellett maguk kívánják rendezni. A közvetítő csak olyan természetes vagy jogi személy lehet, aki a törvényben előírt szakmai követelményeknek megfelel, az Igazságügyi és Rendvédelmi Minisztérium közvetítői névjegyzékében szerepel, és az általa kiadott érvényes „Közvetítői igazolvánnyal” rendelkezik.

A közvetítő nem feltétlenül jogi végzettséggel rendelkező személy, hanem olyan valaki, aki képzettségénél és intellektuális adottságainál fogva alkalmas arra, hogy a pártatlanság megőrzése mellett elősegítse a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrejöttét.  Ennek oka, hogy a közvetítő nem a jog oldaláról közelít a problémához, és nem azt keresi, hogy a vitában érintette felek közül kinek, van a jog szerint igaza.   A közvetítő az érintett felek egyéni érdekeit tartja szem előtt, szerepe a felek álláspontjának kölcsönös megismertetésére, az érdekek egyeztetésére és összehangolására és a mindkét fél számára elfogadható kompromisszumokat is magába foglaló megállapodás létrehozásának elősegítésére irányul. A közvetítő tehát nem veheti le a felek válláról a megoldás keresésének terhét, de szakértelmével jelentősen csökkentheti annak súlyát.

A közvetítés az érintett felek aktív és konstruktív hozzáállását, a kompromisszum készségének meglétét feltételezi. A mediátor feladata nem több, de a megoldás szempontjából korántsem lebecsülendő, hogy feltárja, és egyértelművé tegye a felek valós érdekeit, segítsen helyreállítania a felek egymásban megrendült bizalmát, illetve, hogy egy olyan közös nevező felismerésére ösztönözze őket, amely szilárd alapját képezheti egy végső megállapodásnak. 

A közvetítés eredményeként olyan mindkét fél számára vállalható és teljesíthető megállapodás jöhet létre, amely nagy valószínűséggel kizár minden további perigényt, és amelynek a végrehajtását a felek közös érdekeivel való egyezősége garantálja. 

A mediáció az RMVISS Kft. egyik fontos üzletága.  A közvetítői eljárás jogszerű, szakszerű és eredményes lefolytatására felkészült munkatársai várják mindazok jelentkezését akiket vitájukban és konfliktusaikban a pereskedés helyett a megegyezés szándéka vezet, mert meggyőződésünk, hogy; 

 
  
    Egy jó egyezség többet ér, mint egy perbeli győzelem!

Gorzás Attila az RM VISS Kft. munkatársa


       

Publikálta
Sárszegi, Antal

KÖZÉLET | GAZDASÁG | SZABADIDŐ | MINDENNAPOK | KIS SZÍNES | JEGYZET | SAJTÓKÖZLEMÉNYEK Powered by T-soft