Az ezeréves szőlő- és borkultúra jelképe - a bálványprés
Ismeretes, hogy a Balaton-felvidéken már a rómaiak telepítettek szőlő-ültetvényeket, majd a honfoglalást követően eleink is elkezdtek foglalkozni a szőlőműveléssel. Állítólag 900-ban a bajor térítő szerzetesek jelentették Ottó freisingi püspöknek, hogy a magyarok kiváló bort készítenek a Balaton-felvidéken. Kezdetben nem használtak szőlőprést, szüretkor kádakban taposták a szőlőt. Az első, fából készült szőlődarálók és prések a 18.-19. században jelennek meg, az 1818-as évszámot viselő csopaki bálványprés vélhetően egy nagygazdáé lehetett. Évtizedeken keresztül a Csopak Tája Termelőszövetkezet nagypincéje előtti parkot díszítette, a csopaki vállalkozók valószínűleg az utolsó pillanatban mentették meg a teljes pusztulástól.
A felújított, erejét nagyságában is példázó prés méltó helyre került a millenniumi parkban, jelképeként a kiváló csopaki bornak, mementójaként az elmúlt századok itteni borosgazdáinak.
Publikálta null |
|
|
|
|
Aktív turizmus
Bizottságok
Épített örökség
Helyilap
Intézmények
Iroda
Kistérségek
Klubok
Könyvkiadás és -kereskedelem
Kultúra
Művészet és kultúra
Oktatás
Rendezvényszervezők
Sport
Szabadidő
Szálláshelyek
Tanár
Térség
Területfejlesztési Önkormányzati Társulások
Üzleti tanácsadás
Választókerület(ek)
Vendéglátóhely
|
| |