|
DR. TÓZSA ISTVÁN
tanszékvezető, BKÁE Közigazgatás-szervezési és Urbanisztikai Tanszék
m - Government
Jó reggelt, itt a mobilkormányzat!
A közigazgatás még jóformán meg sem emésztette azt a tényt, hogy egyre inkább teret követel magának az e - Government, avagy az elektronikus kor-mányzat eszközeinek a megjelenése az ügyvitel során, máris itt egy új társadalmi igény a mobiltelefonos közigazgatási ügyintézés lehetősége iránt.
A legnagyobb keresztmetszet
A "hagyományos" elektronikus ügyintézés az Internethez kapcsolódó személyi számítógép rendelkezésre állását és a hozzá szükséges minimális technikai ismeretet tételezi fel. 2002 végén 446 ezer Internet előfizetést regisztrált a KSH, ami a lakosságszámnak ~ 4,5 %-a. Ugyanakkor a sokkal könnyebben hozzáférhető, kevesebb technikai tudást feltételező mobilok elő-fizetőinek a száma elérte a 6 780 000-et, ami nagyjából a lakosság 67 %-a. 2001 és 2002 vége között a KSH kimutatása szerint az Internet előfizetések száma 88 ezerrel, a mobiloké pedig 1900 ezerrel növekedett. Ez nem csak azt mutatja, hogy a növekedés mindkét területen lavinaszerű (évi ~ 40 %-os), hanem arra is utal, hogy a mobiltelefon versenytársává válik a "hagyományos", PC alapú Internet elérésnek. Ha azokat a technológiákat tekintjük, amelyek hangot szöveggé, ill. a szöveget hanggá alakítják, akkor úgy is mondhatjuk, hogy a telefon (a mobil és a vezetékes együtt) immáron a lakosság 100 %-át lefedve a társadalom legszélesebb technikai keresztmetszetét je-lenti, amiről a közigazgatásnak is tudo-mást kell vennie, ha komolyan gondolja az ügyfélbarát ügyintézést.
Telefonos ügyintézés? Für Elise.
A gyakorlatban elterjedő és a köztudatban "telefonos ügyintézésként" megjelenő eljárás, az ügyfélszolgálat tájékoztatási funkciójának a "gépesítése" már megjelenésekor hitelét veszítette, hiszen a jó szándék ellenére "ügyfélelhárítóként" működik, inkább a hivatal dolgozóit tűnik mentesíteni a telefonhívásoktól. Egyik napilapunk munkatársai kilenc budapesti kerület ügyfélszolgálatát tesztelték, s az eredmény 3-6 perc, többnyire géphang és muzsika (legtöbbször a Für Elise dallamának) hallgatása, érdemi informá-ciószerzés nélkül, hiszen az ügyfélszolgálat a tipikus, általános esetekben nyújt "gépi" eligazítást, az ügyfél esete viszont érzése szerint mindig a speciális kategóriába tartozik.
A mobilos és a "mobilizált vonalas telefonos ügyintézés nem más, mint az elektronikus ügyintézés személyi számí-tógép nélküli megvalósítása. Az elektronikus közigazgatási ügyintézésről a Ma-gyar Közigazgatás hasábjain Dudás F. (2000) számol be részletesen, a Jegyző és Közigazgatásban Vincze F. (2002), ill. más kiadványokban a BKÁE Közigazgatás-szervezési és Urbanisztikai Tanszékén működő E-Government Kutatócsoport tagjai: Tózsa I. (2001, 2003), Budai B. (2002, 2003).
Az m-government olyan "telefonos ügyintézés, amely testre szabott (vagyis az állampolgár speciálisnak, különösnek érzett ügyének az intézésére is alkalmas) személyes jellegű, hivatalos közszol-gáltatás, ami elsősorban a mobiltelefon használatán, az SMS (short message service = rövid üzenetküldési szolgáltatás) technológiáján alapul, másodsorban a hagyományos vezetékes telefonhoz rendel-hető, hangból szöveg, szövegből hang átalakítási (VoIP = Voice over Internet Protocol) technológián.
Az első "m" fecskék
2002-ben indult a Belügyminisz-térim égisze alatt az első sikeres m-kormányzati szolgáltatás, a gépkocsik adatlekérési lehetősége, emelt díjas SMS szolgáltatásként. De a mobil parkolási rendszer is ennek minősül, amikor az autós emelt díjas mobilhívással regisztráltatja egy parkolóban gépkocsiját mind érke-zéskor, mind a távozáskor. A médiában 2003-ban megjelent adat szerint Buda-pesten az előző év során a parkolási cégek 4 milliárd forintot szedtek be az autósoktól, s ebből az önkormányzatok átlagosan csak 6,5 %-kal részesedtek. Mobilparkolás esetén, ha az önkormányzat közvetlenül a mobilszolgáltatóval szerződne, akár 60-70 %-os részesedés is elképzelhető lenne.
2003 nyarán a kutatócsoport tagjai, mobil tartalomszolgáltató cég és tartalom tulajdonos önkormányzat összefogásával a gyakorlat próbáján tesztelik az m-kormányzat néhány egyszerű ügymenetét. Az első lépések megtételéhez szükséges példákat a kereskedelmi televíziók való-ság-show műsorainak emelt díjas szavazási sikerei, valamint a már említett mobilos parkolási rendszerek megjelenése szolgál-tatja. Elsőként az építőanyag tárolás céljára kiadott közterületfoglalási engedély, az ön-kormányzati panaszkezelés, és a lakossági fórum (tájékoztatás, meghívás, szavazás) megjelenése vezeti be az m-kormányzatot a helyi ügyintézésben. sőbb az ennél bonyolultabb egymenetes ügyekre is sor kerül, mint pl. a kereskedelmi célú közterületfoglalási engedély, a közüzemi szolgáltatások menedzselése. Mindez azonban ügymenetmodell-vizsgálatokat feltételez. A helyi igazgatásban minél több konkrét ügyintézési munkafolyamatnak módosítani kell az ügymenetmodelljét egyrészt úgy, ahogy az Interneten keresztül érkező (e-kormányzati) ügyek intézése azt megkívánja, másrészt úgy, ahogy a mobiltelefonon érkező (m-kormányzati) ügyek intézése kívánja meg.
Mindez azt jelentené, hogy idővel egy Internetes honlapon minden önkor-mányzat és mobilszolgáltató hozzá tud jutni az önkormányzati ügyvitel egészének konkrét ügyintézésekre lebontott ügyme-netmodelljeihez, mégpedig ügyenként három formában: hagyományos, e-kor-mányzati és m-kormányzati ügymenet-modell. Az önkormányzat és a mobil-szolgáltató, vagy a tartalomszolgáltató cég ezeket az ügymenetmodelleket tanulmá-nyozva el tudja dönteni, hogy mely ügyek mobilizására van lakossági igény, önkormányzati felkészültség, azaz mely konkrét ügyintézési formákat lehet a helyi lakosság felé elérhetővé tenni a hagyo-mányos mellett e-kormányzati és/vagy m-kormányzati formában is.
Törvényi alap
Ahhoz, hogy a társadalom legszé-lesebb technikai keresztmetszete felé terelgetett helyi e- és m-kormányzati megoldások valóban, széles körben alkal-mazhatóvá váljanak, az e és m ügymenetmodelleken kívül még két dolog lenne szükséges. Az egyik a törvényi felhatalmazás arra, hogy a helyi önkor-mányzat rendeletben szabályozhassa az e és az m ügyintézési formáit, oly módon, hogy az eredményt és tartalmat tekintve ezek azonosak legyenek a hagyományos, papír alapú és személyes, ill. postai kon-taktust igénylő ügyintézéssel. Az 1957. évi államigazgatási eljárási törvény most ké-szülő módosítása erre várhatóan lehető-séget biztosít.
Az önkormányzatoknak lehetőséget kell adni, hogy helyi rendeletben szabá-lyozhassák a jognyilatkozatok regisztrá-lásának módját, ill. formáját. Ez azért lenne szükséges, mert az elektronikus aláírásról született törvény viszonylag nehezen teljesíthető feltételeket szab az egyszerű állampolgár számára az elektronikus hite-lesítés terén (nyilvános és titkos kulcs, hitelesítés szolgáltató igénybevétele, bizo-nyos számítástechnikai ismeretek birtok-lása és személyi számítógép hozzáférés). Ehhez képest a 7 milliós létszámot ost-romló hazai mobil társadalom hozzá-számítva a 3 milliós nagyságrendű vonalas telefonra építhető VoIP technológia lehe-tőségét --, extra kiadást és jogi, technikai szakismeretet nem igénylő tábort jelent. Ezek helyi igényeit a helyi önkormányzat érzékeli leginkább, aki, a saját felké-szültségét is ismerve, meg tudja határozni az igényeket kielégítő, helyi ügyintézés konkrét e, vagy m formáit.
A jelenlegi, alapvetően papír alapú ügyintézést feltételező törvényi szabá-lyozás szabadabb utat kell, hogy adjon a helyi viszonyoknak megfelelő, konkrét elektronikus ügyintézési formáknak. Neve-zetesen, a hagyományos ügymenet model-leket generáló általános törvényi szabá-lyozás engedjen meg két párhuzamos csatornát, egyet az Internet és személyi számítógép alapú e ügyintézés számára, egy másikat pedig a mobiltelefon, vagy VoIP használatára építő m ügyin-tézésnek. Az, hogy mikor melyiket, milyen mértékben és formában alkalmazzák, ma-radjon teljes egészében a helyi önkor-mányzat kompetenciája.
Szintén törvényben, mégpedig a hírközlési törvényben szabályozott garan-ciát kíván az a gyakorlat, hogy a leg-nagyobb mobilszolgáltatók közül egyesek az emelt díjas hívások díjtételéből 50 %-os részesedéssel dolgoznak, ami a közigaz-gatási alkalmazások terén nem lesz tart-ható, hiszen a tartalomszolgáltató és a tartalom tulajdonos önkormányzat kaparja ki a tűzből a gesztenyét a mobilszolgál-tatónak, amikor kidolgozza, és helyi rendeletben adaptálja az m ügyintézési formákat.
Személyi azonosítás és a jövő
Az m-kormányzati alkalmazások másik lényeges előfeltétele az elektronikus aláírás kiváltása a mobilazonosító rend-szerrel. Az elektronikus aláírás ugyanis a fentebb említett anyagi és műszaki kon-díciók miatt nehézkesnek tűnik. A banki kártyák azonosító rendszerének analó-giáján elképzelhető a mobiltelefon alapú személyazonosság igazolás is. Az info-kommunikációs technika még a jog szá-mára szintén nehezen követhető, de már úgy-ahogy megszokott eddigi technikai fejlődés üteménél is sokkal gyorsabb változásokat produkál. Az ezzel is számoló ügyintézés jogi szabályozásának kulcsát ezért a helyi viszonyokhoz gyorsan és ru-galmasan alkalmazkodni képes önkor-mányzatok kezébe kell adni, vagyis a tartalom rögzítése mellett a forma nagyobb szabadságát kell biztosítani helyi szinten. Amennyiben tehát a helyi önkormányzatok rendeleti úton a hagyományos ügyintézés mellett e és m ügyintézési formákat is bevezethetnek és alkalmazhatnak, valamint megnyugtatóan rendeződik a mobilazo-nosítás kérdése, nincsen többé sem technikai, sem anyagi akadálya a kor kihívásának megfelelő közigazgatási ügy-intézési formák alkalmazásának.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem csak az önkormányzati ügyintézés egyszerűsödhet ezek beveze-tésével (pl. összevont beadvány-kezelés, emelt díjas SMS-en keresztül történő díj-fizetés), de olyan eszköz kerül alkal-mazásra a közigazgatásban, amely mögött igen jelentős, tőkereős, a változó igényekre gyorsan és rugalmasan reagáló, a legmo-dernebb info-kommunikációs technikát gyorsan követő multinacionális cégek áll-nak. A mobil- és tartalomszolgáltató cé-gekkel való együttműködés a közigazgatási ügyintézésben ezért nem csak a közszol-gáltatási decentralizáció során lényeges önkormányzati vállalkozási civil össze-fonódást demonstrálja, de garancia arra, hogy a közigazgatás nem merevedik le a XX. század színvonalán.
A XXI. század a feje tetejére állítja majd a világot, amikor a hagyományosan merev közigazgatásnak azt kell tapasz-talnia, hogy az intézményrendszer nem egyszer az adott technológiára szerveződik rá, mint pl. a brit rendőrség a British Telecom TETRÁjára.
Hivatkozott irodalom
Budai Balázs: E-Government, avagy kormányzati és önkormányzati kihívások az on line demokrácia korában. [Aula Könyvkiadó, 2002. Budapest 336 p] (tankönyv az e-kormányzat eszközeinek és alkalmazásának áttekintésével)
Budai Balázs: A mobilkormányzás az ajtóban kopogtat [= Jegyző és Közigaz-gatás 2003. évf. 5. sz. 2. pp 40] (gondo-latok a mobiltelefons ügyintézésről)
Budai Balázs: M-Government [Aula Könyvkiadó, 2003, Budapest, előkészü-letben] (tankönyv a mobil kormányzati lehetőségekről)
Dudás Ferenc: Új kihívások, avagy lesz-e közigazgatásból eközigazgatás? I. II. [= Magyar Közigazgatás, 2000, évf. 50 sz. 9.-10. pp 552-558, 588-596] (elemző tanulmány az e-kormányzat bevezethetőségéről)
Tózsa István: A térinformatika a természeti és humán erőforrás-gazdál-kodásban. Aula Könyvkiadó, 2001 Buda-pest, 190 p] (tankönyv a döntéstámogató térinformatika e-kormányzati módszere-iről)
Tózsa István: Regionális elektronikus kormányzat [= Tér és Társadalom, 2003, megjelenés alatt] (tanulmány a régió-igazgatás elektronikus dimenziójáról)
Vincze Ferenc: Ajánlás a jegyzőknek az önkormányzatok (polgármesteri hivatalok) 2003-206. évekre szóló informatikai stratégiájának elkészítéséhez [= Közigaz-gatási Informatika melléklete, 2002. sz. 4. 8 p] (áttekintés a polgármesteri hivatal e-kormányzati tennivalóiról)
Tózsa István
Budai, Balázs
|
