Mobilkommunikációs üzleti megoldások és javaslatok

Mobilkommunikációs üzleti megoldások és javaslatok
Kellemest a hasznossal: információ és bevétel az önkormányzatoknak

Azért kell foglalkoznunk az e-maillel, az SMS -sel és az MMS -sel, illetve ennek közigazgatási vetületével mert ezek a kommunikációs csatornák a kommunikációs formák közül egyre nagyobb részesedést nyernek a hagyományos kommunikáció rovására. Másrészt az Államigazgatási Eljárásról szóló (1957. évi IV. tv. – Áe.) törvény lehetővé teszi, hogy az ügyfél panaszát szóban vagy írásban tegye meg.
Az e-mailezési hajlandóság és forgalom a világ szinte minden táján (ahol erről a két kategóriáról érdemben beszélhetünk) az írott levelezés többszöröse (helyenként több tíz-, több százszorosa).
Napjainkban a mobilpenetráció olyan magas (a teljes hazai populáció átlagosan(!) majd kétharmada rendelkezik SMS-képes telefonnal), hogy ezt a fajta elektronikus üzenetküldési lehetőséget az írott kommunikáció releváns csatornájaként kell kezelnie az államigazgatásnak is. Az MMS annak multimédiás kiterjesztése miatt az írott kommunikáció mellett fényképek, video-anyagok közvetítését is lehetővé teszi.
Az MMS alkalmazási köre jelenleg még szűk , azonban a már napjainkban is elérhető fényképes üzenetküldési megoldások a bejelentések széles spektrumát tárja elénk. Elképzelhető, hogy mennyivel egyszerűbb (és költségkímélőbb) egy olyan ügy körülményeinek feltárása, melynél a bejelentő fényképekkel támasztja alá panaszát, melyet digitálisan szöveges kísérettel küld be az önkormányzathoz. Az MMS többek között a jegyzőkönyvek kérdését is újabb megvilágításba helyezi.
Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezeket a formákat az államigazgatás legalább annyira tudja alkalmazni, mint az ügyfél.


Fontosnak éreztem, hogy gyakorlati tapasztalataim alapján  megfogalmazzak olyan üzleti megoldásokat és javaslatokat, melyeket minden jelentősebb előkészület és beruházás nélkül szinte azonnal alkalmazni lehet a mobiltechnológián alapuló közigazgatás szinte minden szintjén. Vajda Ágnes, A magyar válasz az információs társadalom kihívásaira c. vitaanyagban már jól elkülönítette az információk különböző szegmenseit. Többek között itt is látható volt, hogy vannak olyan információk, melyeket az államigazgatás a társadalom szereplői részére nyújt. De az információgazdálkodás filozófiájának piaci jellegű megközelítése egyelőre csak a versenyszférában érvényesül. Azonban az önkormányzatok is élhetnek ezzel a lehetőséggel így szerezve jelentős bevételt és válaszinformációkat.
Tudjuk tehát, hogy vannak rendelkezésre álló tartalmaink, melynek kereslete kellően magas ahhoz, hogy arra vállalkozást lehessen építeni. Tudjuk, hogy a vállalkozás befektetési költsége minimális, vagy egyenesen zéró. Tudjuk, hogy a versenyszférában hasonló vállalkozói modellel tucatnyi fizetős tartalomszolgáltatásra alapozott vállalkozás él meg, de tudjuk azt is, hogy a Belügyminisztérium nemrég indított SMS-alapú gépjármű-kereső rendszere is nyereséggel működik. Márpedig ha ezekkel tisztában vagyunk, akkor kockázat nélkül vághatunk bele a mobil-alkalmazások önkormányzati területeibe!

Nézzük elsőként a tartalmi, majd az üzleti modellt!
Az Önkormányzat szerződést köt egy tartalomszolgáltatóval, aki vállalja az önkormányzat tartalmának SMS-alapú kiküldését, emelt-díjas szám biztosítását, a küldő applikáció kifejlesztését, a szolgáltatás specifikálását, kimutatások elkészítését, a szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyfélszolgálat ellátását, innovatív újítások ajánlását, stb. Az önkormányzatnak tehát legfőbb dolga, hogy biztosítsa azt a tartalmat, amire a szolgáltatás épül. A tartalomszolgáltató az önkormányzat tartalmát az operátortól (vagy mostanában annak viszonteladójától) bérelt emelt díjas számon szolgáltatja. A kiküldést és az ügyfél számlájának megterhelését a GSM operátor végzi el. Az önkormányzat a szolgáltatás propagálásában érintkezik egyedül az ügyféllel.
 
Az üzlet emelt díjas SMS-re alapul, ez azt jelenti, hogy a felhasználó adott emelt díjas számra küldött sms-ével az adott sávnak megfelelő összeggel terheli (feltöltő-kártya esetén csökkenti) számláját, míg ezt az összeget a GSM-szolgáltató először a tartalomszolgáltatónak, a tartalomszolgáltató pedig saját része levonását követően az önkormányzatnak utal át. Az állami beavatkozás hiányának jelét mutatja, hogy jelenleg mindhárom szolgáltató különböző tarifasáv-rendszereket üzemeltet, azonban vannak közös sávok. (Közel egy év kellett ahhoz, hogy az emelt-díjas SMS-ek mindhárom szolgáltató hálózatában  elérhetők legyenek).
A leggyakrabban használt tarifasávok jelenleg – mindhárom szolgáltatót figyelembe véve – bruttó 80 és bruttó 500 forint között mozognak. Az alkalmazandó tarifasáv függ az információ értékétől, a kiküldött információ mennyiségétől, és minőségétől egyaránt.
A hazai GSM operátorok – a nemzetközi gyakorlattól eltérően – egyelőre irreálisan magas részét kérik el a bevételnek, közel 50%-át. Az aránytalanságot fokozza, hogy ezen felül számlázzák ki a kiküldött SMS ipari árát is. Ez a piaci hozzáállás sok üzleti vállalkozást meghiúsított, s valószínűleg az államigazgatási területek bevezetését is jelentősen hátráltatni fogja. Jó jelnek ígérkezik viszont, hogy a Japán NTT DoCoMo nevű cég I-mode szolgáltatási modellje – melyet nemzetközileg is egyre több operátor vesz át – közel 10%-ra szorítja le az operátorok által elkért részt . Ha hazánkban is átveszik ezt a rendszert, vagy állami szerepvállalással még alacsonyabbra sikerül leszorítani, akkor a közigazgatási alkalmazások széles horizontja előtt nyílik meg az SMS-alapú alkalmazás lehetősége.
A fennmaradó 50%-on osztozik tehát a tartalomszolgáltató és az önkormányzat, a hazai piaci gyakorlat alapján 40-50% / 50-60% arányban. Ez az arány könnyen elmozdulhat az önkormányzat javára a konkurens tartalomszolgáltatók versenyeztetésekor, valamint az önkormányzat egyre nagyobb szerepvállalásakor. A magasnak tűnő 40-50% vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy ebben az esetben az önkormányzatnak a tartalom szolgáltatásán  - mely egyébként rendelkezésére áll -, semmit sem kell tennie, csupán propagálni a szolgáltatást.
Egy példán keresztül nézzük meg az eddigi arányszámok érvényesülését egy esettanulmányon:
„Egy 25 ezer fős település „Jászmobil puszta” önkormányzata emlékszobrot szeretne állítani települése díszpolgárának, halálozásának évfordulója alkalmából. A szobor költsége 180 ezer forint, így korántsem biztos a képviselő-testület, hogy a lakosság egy ilyen település költségvetésében jó szemmel fogja nézni ezt a fajta beruházást, annak fényében, hogy lehet, hogy más pl.: infrastrukturális beruházás várat magára.
A képviselő-testület elhatározza, hogy emelt-díjas tartalomszolgáltatást indít SMS-formájában a következőképpen: megbíz egy tartalomszolgáltató céget a szolgáltatás kifejlesztésére és üzemeltetésére, a tartalomszolgáltatóval közösen 160 forint + Áfa sávon működő emelt díjas szavazásban állapodnak meg. A szolgáltatás tartalma, a lakossági attitűd vizsgálata. A szavazónak a három válasz betüjelének egyikét kell elküldenie a megadott SMS-számra:
A.) Egyetértek a kezdeményezéssel, a szobor ára elfogadható számomra
B.) Nem értek egyet a kezdeményezéssel, a keretet másra kellene fordítani
C.) Egyetértek a kezdeményezéssel, de más finanszírozási módott kell találni, nem a költségvetés terhére.

Az SMS nettó tarifamegosztás  tehát: GSM operátor kb. 70-80 forint, a válasz SMS díja 8-11 forint, a maradék 70-75 forinton osztozik az önkormányzat és a tartalomszolgáltató 60-40 arányban, azaz pl.: 44  - 28 forintban. Ezek szerint egyetlen lakossági szavazat után az önkormányzat 44 forintot tehet zsebre, valamint megtudja, hogy egy lakosának mi a véleménye a kezdeményezésről. A településen 25 ezre laknak, közülük 15 ezernek van mobiltelefonja .
Egy jó települési önkormányzati propagandát követően egy ilyen nagyságú helyen elég, ha csak minden harmadik telefonnal rendelkező lead egyetlen szavazatot, máris 220 ezer forint gyűlt össze, melyet a tartalomszolgáltató 30 napon belül átutal, valamint 5000 vélemény, mely reprezentatívnak tekinthető.
És mi történik ezután? A bevételből elsőként ki kell fizetni a szolgáltatás népszerűsítésének költségeit, majd a képviselőtestület megkapja a tartalomszolgáltatótól a válaszok összetételének elemzését, és ennek fényében dönt:
A.) Válaszok túlsúlya: Erkölcsi siker, hiszen a képviselőtestületet megerősítették, hogy kezdeményezésük helyénvaló. Politikai siker, hiszen a lakosság tudja, hogy a képviselőtestület kíváncsi a véleményükre, és kezdeményezésük akár a lakosságtól is érkezhetett volna. A bevétel a kezdeményezés kivitelezésére fordítható.
B.) Válaszok túlsúlya: A politikai siker itt is kézzel fogható, hiszen a lakosság beleszólt a helyi napi politikába és elvetett egy kezdeményezést és a képviselő-testület meghajtotta fejét a lakosság döntése előtt: ez a fajta kommunikációs aktivizálás mindig jó visszhangra lel. A szolgáltatásból befolyt összegből bármilyen más akció indítható.
C.) Válaszok túlsúlya: Talán itt mutatkozik meg a leginkább ennek a módszernek az előnye. Az erkölcsi és politikai siker itt is kézenfekvő, valamint az alternatív forrás előteremtése is megoldódott, hiszen a bevétel a szoborra fordítható.

Mit tett az önkormányzat? Kiválasztotta a leggyakrabban előforduló választ és ennek fényében cselekedett, de ami ezen túlmutat:
- bevezette az SMS-alapú tartalomszolgáltatást, mint a mobil kormányzati eszközök egyik első pillérét,
- közelebb hozta a közvetlen demokrácia megvalósulását
- alternatív forrást fedezett fel
- megoldott egy problémát (a lakosság nagyrészének egyetértésével)

Jászmobil puszta fikciója a lakossági vélemény begyűjtését kombinálta a forrásszerzés lehetőségével, de ezen túljutva, nézzük meg, csupán rövid felsorolás szintjén, hogy mit kezdhetünk még a mobil-technológiával, a mai feltételrendszerben:

I. Emelt díjas sms az önkormányzat szolgálatában.
- Információlekérés, információ-adás feliratkozás alapján, (Mikor lesz…? Mi a határideje…? Mennyibe fog kerülni…?)
- Szavazás
- Véleménynyilvánítás – (bármely megadott kérdéskörben, rögzített, vagy nyílt válaszok alapján)
- Nyomtatványigénylés (e-mailre, vagy postai címre)
- Önkormányzati fizetős hírlevél (szerkesztett, specifikusabb hírlevél)

II. Normál díjas ipari sms-működtettetés
- Itt a struktúra az előző fordítottja, azaz az önkormányzat működtettet olyan ipari méretű sms-alapú egységet, mely klubszerűen, a feliratkozott felhasználók számára küldi ki az önkormányzat aktuális híreit. Ebben az esetben a lakosságot nem terheli, csak a regisztráció normál SMS díja, az önkormányzatot pedig minden egyes válasz-SMS ipari költsége .
- Ide ültetethető mindazon I-es kategóriában felsorolt önkormányzati szolgáltatás, melynél az önkormányzat kiemelt érdeke, hogy a szolgáltatást népszerűsítse, bevezesse, illetve a szavazatok számát növelje.
- Önkormányzati nem specifikus hírlevél

III. Számlázás információ-mennyiség alapján (MMS-felé mutató lehetőségek)
- Miután az MMS-alapú megoldások jelenleg fejlődnek ki, így ennek csak elvi lehetőségét érdemes megemlíteni.

Azt pedig, hogy milyen jellegű adatok szolgáltatásán kell gondolkodnunk, az eddigi ügyek témáinak gyakorisága alapján több kutatásból is kinyerhetjük, de íme, egy lehetséges felosztás:

Állampolgárok:
- személyi jellegű adatok
- iskolai végzettséggel, képzéssel kapcsolatos adatok
- tulajdonnal kapcsolatos adatok
- munkahellyel kapcsolatos adatok
- lakóhellyel kapcsolatos adatok
- egészségügyi adatok
- közlekedési adatok
- távközlési adatok
- kulturális adatok
- turizmus
- szociális, humanitárius tevékenység
- az állam és az önkormányzatok működésével kapcsolatos adatok

Versenyszféra:
- az egyes országok gazdasági helyzetéről szóló adatok
- a potenciális vevőkre, felhasználókra vonatkozó adatok
- konkurensekre vonatkozó adatok
- beszállítókra vonatkozó adatok
- közlekedéssel, infrastruktúrával, hírközléssel kapcsolatos adatok
- környezeti és természeti erőforrások adatai
- törvényi környezetre, szabványokra előírásokra vonatkozó adatok

 

Budai Balázs Benjámin
BKÁE
Államigazgatási Kar
Közigazgatás-szervezési és Urbanisztikai Tanszék

Budai Balázs Benjámin
Budai, Balázs